Irányítás
Kündü (Államelnök)
|
Vezetés
Gyula
(Miniszterelnök)
|
Feladatai:
1. Alaptörvény
módosítás előkészítés és hatályba léptetése
2. Alaptörvény
szintű főtörvény módosítás előkészítés és hatályba léptetése
3. Nemzetközi
szerződés megkötés, módosítás előkészítés és hatályba léptetése
4. Részt
vesz a Honvédelmi Tanács munkájában
|
Feladatai:
1. Főtörvény
módosítás hatályba léptetése
2. Új
és módosított résztörvény hatályba léptetése
3. Kormányrendelet
alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés előkészítése, hatályba
léptetése
4. Részt
vesz a Honvédelmi Tanács munkájában
|
Nemzeti
Tanács
|
Kormány
|
Feladatai:
1. Ellenőrzi
a jogszabályok törvényességét.
2. Kezdeményezi
és lefolytatja a jogszabályok törvényességébe ütköző eljárásokat
3. Ellenőrzi
a népi kezdeményezések jogalapját.
4. Kezdeményezi
és lefolytatja a megalapozott népi kezdeményezések alapján a szükséges
eljárásokat
5. Kezdeményezi
és lefolytatja a megalapozatlan népi kezdeményezések alapján a szükséges
eljárásokat
6. Létrehozza
a Honvédelmi Tanácsot a rendkívüli állapottal összefüggő feladatok
végrehajtására
7. Ellenőrzi
az országvédelmi terv, és a rendkívüli
intézkedéseket bevezető rendelet, valamint annak végrehajtási utasítása
jogszerűségét és betartását
8. Kezdeményezi
és lefolytatja az előző pont jogszerűtlenségi és
végrehajtási okai alapján a szükséges eljárásokat
Tagok:
Baranya megye |
Bács-Kiskun megye |
Békés megye |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
Budapest |
Csongrád megye |
Fejér megye |
Győr-Moson-Sopron megye |
Hajdú-Bihar megye |
Heves megye |
Jász-Nagykun-Szolnok megye |
Komárom-Esztergom megye |
Nógrád megye |
Pest megye |
Somogy megye |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye |
Tolna megye |
Vas megye |
Veszprém megye |
Zala megye |
|
Feladatai:
Egységesen
|
Miniszterek
|
1. Alaptörvény módosítás kezdeményezése
2. Alaptörvény szintű főtörvény módosítás kezdeményezése
3. Főtörvény módosítás kezdeményezése
4. Résztörvényalkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés
kezdeményezése
5. Jogszabály végrehajtási utasítás alkotás, módosítás és
hatályon kívül helyezés kezdeményezése
6. Nemzetközi szerződés megkötésének, módosításának és hatályon
kívül helyezésének kezdeményezése
7. Kormányrendelet alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés
kezdeményezése és előterjesztése
|
1. A szakterület vezetése
2. Jogszabály
végrehajtási utasítás alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés
kezdeményezése és hatályba helyezése
3. Miniszteri rendelet alkotás,
módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése és hatályba helyezése
4. A nemzetvédelmi miniszter részt vesz a Honvédelmi Tanács
munkájában
|
Államvezetési minisztérium
|
Az állam vezetéséről szóló főtörvény
Az
állam, mint társadalmi csoport működésének jogi eszközeit tartalmazza.
Célja: Az államvezetés szervezetét, az állam és a Szent Korona tagjai,
valamint az állam és a társadalmi csoportok kapcsolataiban az állam jogait
és kötelezettségeit meghatározó szabályok. Ennek a törvénynek a feladata
szabályozni az állam által a Szent Korona tagjai vagy a társadalmi
csoportok hátrányára tett, jogszerűtlen intézkedéseivel kapcsolatos
jóvátétel és a Szent Korona tagjait, vagy társadalmi csoportokat ért
vagyonvesztéssel kapcsolatos kártérítés eseteit is.
Résztörvényei tartalmazzák az államvezetési feladatok
egyedi szabályait az Alaptörvényben meghatározottak szerint, különösen a
következő tárgykörökben: adatvédelmi jog; állampolgársági jog; anyanyelv
hivatalos eljárásban történő használatáról szóló jog; bírósági eljárásban
való érintettségi jog; bírósági meghallgatás
joga; egyesülési és gyülekezési jog; idegen állampolgárok magyarországi
tartózkodásának joga; jogképesség; jogegyenlőség; kérelmezési és panaszjog;
kisebbségi jog; köztisztviselők, közalkalmazottak jogállása; közüzemi
szolgáltatásokhoz való jog; külföldön tartózkodó magyar állampolgárok jogvédelme; különleges egészségügyi gondoskodás joga; lakáshoz való jog;
Magyarország elhagyásának tilalma; menedékjog; menekültügyi eljárás;
nemzeti vagyon növelésének joga; öröklési jog; személyhez fűződő jogok;
tevékenységek végzéséhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek; titoktartás;
tulajdon- és birtoklás joga; a véleménynyilvánítással és a sajtó
szabadságával kapcsolatos jogok és kötelezettségek; vendégjog.
|
Szakterületek
Jog és
Közigazgatás
Települések
összehangolása
Család
Nemzetiség
Nevelés-oktatás
Egészségügy
Vallás
Kultúra
és tudomány
Védelem
Gazdaság
Államháztartás
|
Települések és társadalmi csoportok minisztériuma
|
A településekről és társadalmi csoportokról szóló
főtörvény
Az egyes települések és
társadalmi csoportok működésével, egymáshoz fűződő kapcsolataival és az
azokat alkotó emberek viszonyával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.
Célja: Meghatározza az egyes települések és társadalmi
csoportok értékprioritásban elfoglalt helyét és ezen keresztül a
Világmindenség fejlődésében meghatározott feladatait és azok feltételeit,
valamint az egyes települések és társadalmi csoportok jogainak és
kötelezettségeinek összefüggéseit és egymáshoz való kapcsolataira vonatkozó
szabályokat, valamint a települések, társadalmi csoportok és az azokat
alkotó személyek viszonyát.
Résztörvényei az egyes társadalmi csoportokkal kapcsolatos szabályozásokat
tartalmazzák, különösen Magyarország településeire (Budapesteire)
és a társadalmi csoportokra vonatkozó önkormányzati feladatokat és
azok feltételeit.
|
Szakterületek
Települések
összehangolása
Jog és
Közigazgatás
Család
Nemzetiség
Nevelés-oktatás
Egészségügy
Vallás
Kultúra
és tudomány
Védelem
Ipar
Szolgáltatás
Idegenforgalom
Kereskedelem
Szállítás,
közlekedés
Gazdaság
Államháztartás
|
Családjogi
minisztérium
|
A családról szóló főtörvény
A legszentebb emberi közösséggel
kapcsolatos jogi eszközöket tartalmazza.
Célja: A családi funkciók (családi egység védelem, magzatvédelem,
gyermekvédelem, anyavédelem és szülővédelem) feltételeinek, mint jogoknak
és végrehajtásuknak, mint kötelezettségeknek a meghatározása.
Résztörvényei az egyes korcsoporotokra vonatkozóan tartalmazzák a kötelezettség és jog egységét meghatározó
szabályokat, különösen a következő tárgykörökben: a családszerkezet
fenntartásához szükséges feltételek; a család joga és kötelezettsége; a
házasságon belüli jogok és kötelezettségek és a gyermek jogai és
kötelezettségei.
|
Szakterületek
Család
Települések
összehangolása
Nevelés-oktatás
Egészségügy
Jog és
Közigazgatás
Nemzetiség
Vallás
Kultúra
és tudomány
Védelem
Gazdaság
Államháztartás
|
Nemzetvédelmi
minisztérium
|
A nemzetvédelemről szóló főtörvény
Magyarország belső rendjének,
valamint politikai, társadalmi, gazdasági, területi és hadászati
függetlenségének megvédéséhez szükséges eszközöket és szervezeteket
határozza meg.
Célja: a Szent Korona értékrend védelme, a Szabadság Alkotmányának 5. §-a szerint.
Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: élet, testi
épség, vagyonbiztonság megteremtésének feltételei; bűnüldözés és bűn
megelőzés; a Hon védelme; nemzetbiztonsági szolgálatok; rendkívüli
helyzetek.
|
Szakterületek
Védelem
Család
Települések
összehangolása
Nevelés-oktatás
Jog és
Közigazgatás
Egészségügy
Nemzetiség
Vallás
Kultúra
és tudomány
Gazdaság
Államháztartás
|
Gazdasági
minisztérium
|
A gazdaságról szóló főtörvény
Az anyagi esélyegyenlőség
érvényesülésének biztosításával, valamint a nemzeti vagyon anyagi részének
felhasználásával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.
Célja: A nemzeti vagyon anyagi részével, vagyis a termelő- és szolgáltató
tevékenységgel kapcsolatos gazdaságszervezési- és pénzügyi szabályozás.
Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: anyagi
jellegű igények és lehetőségek összhangja; egészségkárosító veszélyeztető
tevékenység, termék, szolgáltatás; idegenforgalom; ipar; kereskedelem;
mezőgazdaság és élelmiszeripar; nemzeti önellátó rendszer; szabad gazdasági
versenyben működő vállalkozások joga és a gazdasági verseny szabadsága;
szállítás; szolgáltatás; tulajdon- és birtoklás joga.
____________________
Az államháztartásról szóló főtörvény
A nemzeti vagyon növekedését és
annak felhasználását határozza meg.
Célja: az igények és lehetőségek összhangjának biztosításához szükséges
pénzügyi eszközök szabályozása.
Résztörvényei különösen a pénzgazdálkodás, a fejlesztés, a közös kiadás és
az életfeltétel biztosítás tárgyköreit szabályozzák.
|
Szakterületek
Gazdaság
Államháztartás
Ipar
Szolgáltatás
Idegenforgalom
Kereskedelem
Szállítás,
közlekedés
Települések
összehangolása
Jog és
Közigazgatás
Család
Nemzetiség
Nevelés-oktatás
Egészségügy
Vallás
Kultúra
és tudomány
Védelem
|
Vallás-
és művelődésügyi minisztérium
|
A vallásról és művelődésügyről szóló főtörvény
A lelki- és szellemi esélyegyenlőség
biztosításával, valamint a nemzeti vagyon lelki- és szellemi részének
kezelésével összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.
Célja: A Szent Korona tagjainak küldetésük megismerése és az arra történő
felkészülésük során gyakorolt jogait és teljesítendő kötelezettségeit, azok
feltételeit, valamint a nemzeti vagyon lelki és szellemi részének
gyarapításával és megőrzésével kapcsolatos feltételeket szabályozza.
Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket
szabályozzák: anyanyelvű oktatáshoz való jog; család joga és
kötelezettsége; egészségkárosító és egészségveszélyeztető tevékenység,
termék, szolgáltatás tilalma; egészségmegőrzés; gyermek jogai és
kötelezettségei; hitvallás gyakorlása; művészetek és a kultúra műveléséhez
való jogok és kötelezettségek; nemzeti kultúra ápolásához való jogok és
kötelezettségek; nemzeti múlt megismeréséhez való jogok és kötelezettségek;
nyelv megőrzéséhez és műveléséhez való jogok és kötelezettségek; oktatási
törvény; testedzéshez való jog; tudományos kutatás és alkalmazás.
|
Szakterületek
Vallás
Kultúra
és tudomány
Család
Nemzetiség
Nevelés-oktatás
Egészségügy
Védelem
Települések
összehangolása
Jog és
Közigazgatás
Gazdaság
Államháztartás
|
Egészségügyi
minisztérium
|
Az egészségről szóló főtörvény
Az egészség megőrzésének,
védelmének és visszaállításának jogi eszközeit tartalmazza.
Célja: A Szent Korona tagjait, társadalmi csoportokat (benne az államot)
megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket tartalmazza, amelyek a Szent
Korona tagok lelki- és testi harmóniájának a biztosítását szolgálják.
Résztörvényei különösen a következő tárgykörök szabályozását tartalmazzák:
egészségmegőrzés; egészségügyi ellátó intézmények; egészségügyi gondoskodó
intézmények; különleges egészségügyi gondoskodás; nemi másság.
|
Szakterületek
Egészségügy
Család
Települések
összehangolása
Vallás
Kultúra
és tudomány
Nemzetiség
Nevelés-oktatás
Védelem
Gazdaság
Jog és
Közigazgatás
Államháztartás
|
Természetkapcsolatok
minisztériuma
|
A természetkapcsolatról szóló főtörvény
A Szent Korona tagja, a társadalmi
csoportok és környezetük közötti kölcsönhatással összefüggő jogi eszközök.
Célja: Az embert élő- és élettelen természeti környezetével szemben
megillető jogait és teljesítendő kötelezettségeit, valamint természetes
környezetével való szerves kapcsolatát szabályozza.
Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: természetes
és az épített környezet megóvása; környezeti károk megelőzése
|
Szakterületek
Gazdaság
Államháztartás
Ipar
Szolgáltatás
Idegenforgalom
Kereskedelem
Szállítás,
közlekedés
Család
Nevelés-oktatás
Kultúra
és tudomány
Vallás
Védelem
Egészségügy
|
Igazságügyi
minisztérium
|
A büntetésről szóló főtörvény
A Szent Korona tagok, a
társadalmi csoportok és az állam szerves egységének védelmét szolgáló jogi
eszközök.
- Az anyagi törvények meghatározzák az egyes kötelezettségekkel szembeni
magatartások jellemzőit és a Világmindenség fejlődésével összefüggő súlyát,
ennek megfelelően a társadalmi együttélés szabályai megsértésének
következményeként közvetítik a társadalom büntetésének jellegét és mértékét
meghatározó ítéletet.
Az ország kifosztói felelősségre vonásának az Alkotmány jogfolytonosságának
visszaállításával hatályát vesztett jogrendszerben nincs alapja.
Minden olyan (bűn)cselekménnyel kapcsolatos
felelősségre vonásnak lehetővé kell válnia, minden erkölcsi és anyagi
vonzatával, amelyet a társadalmi együttélés szabályai megsértésével a
magyar nemzet ellen, a szocialista-kommunizmus, a liberális-kapitalizmus
helytartói, vagy bárki más javára követtek el.
Szigorúan kell büntetni a gazdasági bűncselekményeket, de legalább ennyire
az ember lelke-, szelleme-, teste- és javai ellen tevékenységeket. Ide kell
érteni például a globalista diktatúra gyarmatosító törekvései érdekében történő és a médián keresztül megvalósított lélek- és
agymosást, a gyermekek (elsősorban egyéniségüket és nemzeti önazonosság-tudatukat
csorbító) félrenevelését, valamint a vallási-, nemzetiségi-, vagy gazdasági
okból elkövetett élet elleni bűncselekményeket.
- Az eljárásjogi törvények a bűncselekmény felderítésének, bizonyításának,
valamint az anyagi törvények által meghatározott büntetések végrehajtásának
eszközeit és módját szabályozzák.
Az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításával hatályukat vesztő
eljárásjogi jogszabályok a személyhez fűződő jogok védelmét fölé helyezik a
társadalom önvédelmi érdekeinek. Ennek egyértelmű oka a globalista
diktatúra kiszolgálóinak védelme abban az esetben, ha a nekik biztosított
kiválasztotti jognál is többet vindikálnak maguknak.
- A büntetés-végrehajtás alapelve az, hogy az elitéltek nem eltartottak. Az, aki kívül helyezte magát a társadalmon, mert megszegte
a társadalmi együttélés szabályait, mindössze az emberi élethez fűződő
jogát őrizte meg, következésképpen a büntetés-végrehajtó intézetben köteles
legalább akkora értékű munkát végezni, amely a fogvatartás és az élelmezés költségeit fedezi.
|
Szakterületek
Jog és
Közigazgatás
Települések
összehangolása
Család
Védelem
Gazdaság
Egészségügy
Nevelés-oktatás
Nemzetiség
Vallás
Kultúra
és tudomány
Államháztartás
|
Külügyminisztérium
|
A külkapcsolatokról szóló főtörvény
Magyarországnak a többi
országgal fennálló általános, politikai és gazdasági kapcsolatait határozza
meg.
Célja: az 5. § érvényesítése a 31. § szerint, az egyenelvűség alapján.
Résztörvényként a kapcsolatokat meghatározó nemzetközi szerződések
megkötését a külügyminiszter javasolja a Kormánynak.
|
Szakterületek
Gazdaság
Települések
összehangolása
Kultúra
és tudomány
Jog és
Közigazgatás
Család
Egészségügy
Nevelés-oktatás
Nemzetiség
Vallás
Védelem
Államháztartás
|
|
Bíróság
|
Országgyűlés
|
Feladatai:
(1) Magyarországon az
igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok gyakorolják.
(2) A bíróság dönt
a./ a büntető ügyekben,
b./ a személyiségi és gazdasági (polgári) jogvitákban és
c./ Az állam vezetéséről szóló
főtörvénnyel hatáskörébe utalt egyéb ügyekben, továbbá
d./ - ha az Alaptörvény nem utalja a Nemzeti Tanács hatáskörébe -
felülvizsgálja a közigazgatási határozatokat.
(3) Magyarországon az igazságszolgáltatást Magyarország Legfelsőbb Bírósága,
az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és
a munkaügyi bíróságok gyakorolják.
(4) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését
is elrendelheti.
(5) A bíróságra vonatkozó szabályokat Az állam vezetéséről szóló főtörvény
állapítja meg.
(6) Bíróság szervezése, összevonása, megszüntetése és a bíróságok működésének
részletes szabályozása Az állam vezetéséről szóló főtörvény módosítására
hívatott elöljáróságok hatáskörébe tartozik.
|
Feladatai:
1. Alaptörvény szintű
főtörvény módosítás kezdeményezése
2. Főtörvény módosítás kezdeményezése
3. Résztörvény alkotás, módosítás és
hatályon kívül helyezés kezdeményezése
4. Nemzetközi szerződés megkötésének, módosításának és hatályon
kívül helyezésének kezdeményezése
5. Kormányrendelet alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés
kezdeményezése
|
Ügyészség
|
Országgyűlés
alsóháza
|
Feladatai:
(1) Magyarország Legfőbb Ügyésze
és az ügyészség
a./ gondoskodik a Szent Korona értékrendjének
védelméről,
b./ az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden
cselekmény következetes üldözéséről,
c./ védi
- a természetes személyek,
- a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek
jogait.
(2) Az ügyészség Az állam vezetéséről és a Büntetésről szóló
főtörvényekben meghatározott
a./ jogokat gyakorol a nyomozással
összefüggésben,
b./ képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá
c./ felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a
törvényeket. Törvénysértés esetén - Az állam vezetéséről szóló főtörvényben
meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.
(4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat Az állam vezetéséről és a
Büntetésről szóló főtörvények állapítják meg.
(5) Az ügyészség szervezése, összevonása, megszüntetése és az ügyészségek
működésének részletes szabályozása Az állam vezetéséről és a
Büntetésrőlszóló főtörvények módosítására hívatott elöljáróságok
hatáskörébe tartozik.
|
Feladatai:
1. Főtörvény
módosítást előkészítését elfogadja vagy elutasítja
2. Új vagy módosított résztörvény előkészítést elfogadja vagy
elutasítja
3. Jogszabály végrehajtási utasítás előkészítését elfogadja vagy
elutasítja
Képviselők:
Bács-Kiskun megye
|
10
|
Baranya megye
|
11
|
Békés megye
|
9
|
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
|
16
|
Budapest
|
23
|
Csongrád megye
|
7
|
Fejér megye
|
10
|
Győr-Moson-Sopron megye
|
7
|
Hajdú-Bihar megye
|
10
|
Heves megye
|
7
|
Jász-Nagykun-Szolnok megye
|
9
|
Komárom-Esztergom megye
|
6
|
Nógrád megye
|
6
|
Pest megye
|
18
|
Somogy megye
|
8
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
|
13
|
Tolna megye
|
6
|
Vas megye
|
7
|
Veszprém megye
|
10
|
Zala megye
|
6
|
Magyarország
|
199
|
|
Legfőbb
ügyész
|
Alsóház
elnöke
|
Feladatai:
(1) A Legfőbb Ügyészség
Magyarország legfőbb törvényességet felügyelő szerve.
(2) A Legfőbb Ügyészség biztosítja az ügyészségek jogértelmezési egységét,
jogértelmező határozatai az ügyészségekre kötelezőek.
(3) A Legfőbb Ügyészség elnökét és elnökhelyetteseit Magyarország elnöke
javaslatára a Nemzeti Tanács nyílt szavazáson, egyszerű többséggel választja,
és Magyarország elnöke nevezi ki.
(4) Az állam vezetéséről szóló főtörvény határozza meg, hogy a Legfőbb
Ügyészség elöljáróinak megbízatása milyen esetekben szűnik meg.
|
Feladatai:
1. Az alsóház
főtörvény módosításával kapcsolatos elfogadását vagy elutasítását átadja
Magyarország miniszterelnökének
2. Az alsóház új vagy módosított résztörvénnyel kapcsolatos
elfogadását vagy elutasítását átadja Magyarország miniszterelnökének
3. Az alsóház jogszabály végrehajtási utasítással kapcsolatos
elfogadását vagy elutasítását átadja Magyarország miniszterelnökének
|
Állami
Számvevőszék
|
Országgyűlés
Felsőháza
|
Feladatai:
(1) Az Állami
Számvevőszék
a./ ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében
- az államháztartási javaslat megalapozottságát, a felhasználások
szükségességét és célszerűségét,
- ellenjegyzi az államháztartást érintő
jogszabálytervezeteket (beleértve a nemzetközi szerződéseket);
- előzetesen felülvizsgálja az államháztartás felhasználásának a törvényességét;
b./ ellenőrzi
- az államháztartásról készített zárszámadást;
- az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok,
vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét;
c./ ellátja Az állam vezetéséről
szóló főtörvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és
eredményességi szempontok szerint végzi.
|
Feladatai:
(1) Kezdeményezi Magyarország
miniszterelnökénél a Kormány munkatervének elkészítését vagy módosítását.
(2) Jogalkotási tervet készít és módosít
a./ Magyarország miniszterelnöke,
b./ az alsó- vagy felsőházi országgyűlési képviselők
kezdeményezése és/vagy
c./ népi kezdeményezés
alapján.
(3) A Kormány által elfogadott jogalkotási tervet Magyarország
miniszterelnöke hagyja jóvá.
(4) A jogalkotási terv szerint jogszabály tervet terjeszt elő az
Országgyűlés alsóházának, amelyet
a./ a tárgykör szerinti társadalmi csoportok
felsőházi képviselőinek szakmai ismerete és tapasztalata, valamint
b./ az összes felsőházi képviselő megyéjében (kerületében) szerzett,
tárgykörrel kapcsolatos, népakaratot kifejező vélemények
alapján készít.
(5) Az Országgyűlés felsőházi tagjának
a./ halála,
b./ egészségi állapota
miatti, vagy
c./ önkéntes lemondása
esetén Időszaki választás tartását kezdeményezi, a megszűnt megbízatás által
érintett területen.
(6) Az Országgyűlés alsóházi tagjának vagy elöljárónak a képviseltek
érdekeivel ellentétes döntése miatt, népi kezdeményezés alapján indított
megbízatás-visszavonó eljárás lefolytatása.
Szakterület
|
Szakterület
rész
|
Szak-terület
rész
|
Szak-terület
összes
|
fő
|
Emberi környezet
|
|
|
|
Jog és közigazgatás
|
|
|
5
|
Kultúra, tudomány
|
Művészet
|
5
|
|
|
Tudomány
|
5
|
|
|
|
|
10
|
Egészségügy
|
|
|
20
|
Nevelés-oktatás
|
|
|
20
|
Védelem
|
|
|
20
|
Család
|
Ifjúkor
|
5
|
|
|
Aktívkor
|
5
|
|
|
Időskor
|
5
|
|
|
Nők
|
5
|
|
|
Férfiak
|
5
|
|
|
|
|
25
|
Nemzet
|
magyar
|
20
|
|
|
cigány
|
6
|
|
|
német
|
3
|
|
|
szlovák
|
1
|
|
|
lengyel
|
|
|
szlovén
|
|
|
horvát
|
1
|
|
|
szerb
|
|
|
bolgár
|
|
|
görög
|
|
|
román
|
1
|
|
|
ukrán
|
|
|
ruszin
|
|
|
örmény
|
|
|
|
|
32
|
Vallás
|
|
|
5
|
Emberi környezet összes:
|
|
|
137
|
Gazdaság
|
|
|
|
Mezőgazdaság és élelmiszeripar
|
Mezőgazdaság
|
21
|
|
|
Élelmiszeripar
|
21
|
|
|
|
|
42
|
Ipar
|
Könnyűipar
|
5
|
|
|
Nehézipar
|
5
|
|
|
Energiaipar
|
5
|
|
|
|
|
15
|
Szolgáltatás
|
Közellátó szolgáltatás
|
5
|
|
|
Szociális szolgáltatás
|
5
|
|
|
|
|
10
|
Idegenforgalom
|
|
|
5
|
Kereskedelem
|
|
|
5
|
Szállítás és közlekedés
|
Szállítás
|
5
|
|
|
Közlekedés
|
5
|
|
|
|
|
10
|
Gazdaság összes:
|
|
|
87
|
Mindösszes:
|
|
|
224
|
|
Magyarországi magyar
|
14
|
Felvidéki magyar
|
1
|
Kárpátaljai magyar
|
1
|
Székelyföldi, erdélyi magyar
|
1
|
Délvidéki magyar
|
1
|
Őrvidéki magyar
|
1
|
Kárpát-medencén kívül élő magyar
|
1
|
Magyarok
|
20
|
|
|
|
Számvevőszék
elnöke
|
Felsőház
elnöke
|
Jogállása:
(1) Az Állami
Számvevőszék elnökét és elnökhelyetteseit Magyarország elnöke javaslatára a
Nemzeti Tanács nyílt szavazáson, egyszerű többséggel választja, és
Magyarország elnöke nevezi ki.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke és elnökhelyettesei hivatalba
lépésük előtt esküt tesznek a Szent Koronára.
(3) Az állam vezetéséről szóló főtörvény határozza meg, hogy az
Állami Számvevőszék elöljáróinak megbízatása milyen esetekben szűnik meg.
|
Feladatai:
(1) Irányítja
a./ a 74. § (2) bekezdése szerinti jogalkotási terv készítési munkát,
b./ a 74. § (4) bekezdés szerinti Főtörvény módosítás tervezet,
c./ a 74. § (4) bekezdés szerinti új Résztörvény vagy Résztörvény
módosítás tervezet
készítésének munkáját.
(2) Az Országgyűlés Felsőháza által jóváhagyott új, vagy módosított
jogszabály-tervezetet elfogadási javaslattal átadja az Országgyűlés Alsóháza
elnökének
|
Magyar
Nemzeti Bank
|
Települési
önkormányzatok
|
Feladatai:
(1) A
Magyar Nemzeti Bank Magyarország jegybankja, a nemzetgazdaság központi
bankja, amely az állam tulajdonában van.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank
tevékenységéről évente beszámol a Nemzeti Tanácsnak; jelentései részeinek és
egészének titkosításáról - Az állam vezetéséről szóló főtörvényben szereplő
titokvédelmi és adatvédelmi szabályok figyelembevételével Magyarország
elnöke dönt.
(3) A (2) bekezdés szerinti
beszámoló elfogadásáról Nemzeti Tanács nyilt,
azonos idejű szavazáson egyszerű többséggel dönt.
(4) A (2) bekezdés szerinti beszámoló elutasítása
esetén Magyarország elnöke haladéktalanul köteles felmenteni a Magyar Nemzeti
Bank elnökét, és a Nemzeti Tanács a 30. § (1) bekezdése szerinti eljárással
harminc napon belül új elnököt nevez ki a bank élére.
(5) A Magyar
Nemzeti Bank feladatáról, működéséről, a számvevők jogállásáról és
javadalmazásáról Az állam vezetéséről szóló főtörvény rendelkezik.
|
Feladatai:
1. A Települési önkormányzati
rendeletet előterjeszti, a döntés-előkészítést a Polgármester végzi
2. A Települési önkormányzati rendeletet az
Önkormányzat elfogadja vagy elutasítja, a Polgármester ennek megfelelően vagy
hatályba lépteti, vagy nem
|
Magyar
Nemzeti Bank elnöke
|
Társadalmi
csoportok önkormányzatai
|
Jogállása
(1) A Magyar Nemzeti
Bank elnökét és elnökhelyetteseit Magyarország elnöke javaslatára a Nemzeti
Tanács nyílt szavazáson, egyszerű többséggel választja, és Magyarország
elnöke nevezi ki.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke és elnökhelyettesei hivatalba
lépésük előtt esküt tesznek a Szent Koronára.
(3) Az állam vezetéséről szóló főtörvény határozza meg, hogy a
Magyar Nemzeti Bank elöljáróinak megbízatása milyen esetekben szűnik meg.
|
Feladatai:
1. A Társadalmi csoport
önkormányzati rendeletét előterjeszti, a döntés-előkészítést az Elnök végzi
2. A Társadalmi csoport önkormányzati
rendeletet az Önkormányzat elfogadja vagy elutasítja, az Elnök ennek
megfelelően vagy hatályba lépteti, vagy nem.
|
|
|