Nemzetgyűlés

Irányítás

Kündü (Államelnök)

Vezetés

Gyula (Miniszterelnök)

Feladatai:

1.   Alaptörvény módosítás előkészítés és hatályba léptetése

2.   Alaptörvény szintű főtörvény módosítás előkészítés és hatályba léptetése

3.   Nemzetközi szerződés megkötés, módosítás előkészítés és hatályba léptetése

4.   Részt vesz a Honvédelmi Tanács munkájában

Feladatai:

1.   Főtörvény módosítás hatályba léptetése

2.   Új és módosított résztörvény hatályba léptetése

3.   Kormányrendelet alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés előkészítése, hatályba léptetése

4.   Részt vesz a Honvédelmi Tanács munkájában

Nemzeti Tanács

Kormány

Feladatai:

1.   Ellenőrzi a jogszabályok törvényességét.

2.   Kezdeményezi és lefolytatja a jogszabályok törvényességébe ütköző eljárásokat

3.   Ellenőrzi a népi kezdeményezések jogalapját.

4.   Kezdeményezi és lefolytatja a megalapozott népi kezdeményezések alapján a szükséges eljárásokat

5.   Kezdeményezi és lefolytatja a megalapozatlan népi kezdeményezések alapján a szükséges eljárásokat

6.   Létrehozza a Honvédelmi Tanácsot a rendkívüli állapottal összefüggő feladatok végrehajtására

7.   Ellenőrzi az országvédelmi terv, és a rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet, valamint annak végrehajtási utasítása jogszerűségét és betartását

8.   Kezdeményezi és lefolytatja az előző pont jogszerűtlenségi és végrehajtási okai alapján a szükséges eljárásokat

Tagok:

Baranya megye
Bács-Kiskun megye
Békés megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Budapest
Csongrád megye
Fejér megye
Győr-Moson-Sopron megye
Hajdú-Bihar megye
Heves megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Komárom-Esztergom megye
Nógrád megye
Pest megye
Somogy megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Tolna megye
Vas megye
Veszprém megye
Zala megye

Az űrlap teteje

Az űrlap alja

Feladatai:

Egységesen

Miniszterek

1.    Alaptörvény módosítás kezdeményezése

2.    Alaptörvény szintű főtörvény módosítás kezdeményezése

3.    Főtörvény módosítás kezdeményezése

4.    Résztörvényalkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése

5.    Jogszabály végrehajtási utasítás alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése

6.    Nemzetközi szerződés megkötésének, módosításának és hatályon kívül helyezésének kezdeményezése

7.    Kormányrendelet alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése és előterjesztése

1.   A szakterület vezetése

2.   Jogszabály végrehajtási utasítás alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése és hatályba helyezése

3.   Miniszteri rendelet alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése és hatályba helyezése

4.   A nemzetvédelmi miniszter részt vesz a Honvédelmi Tanács munkájában

Államvezetési minisztérium

„Az állam vezetéséről” szóló főtörvény

Az állam, mint társadalmi csoport működésének jogi eszközeit tartalmazza.
Célja: Az államvezetés szervezetét, az állam és a Szent Korona tagjai, valamint az állam és a társadalmi csoportok kapcsolataiban az állam jogait és kötelezettségeit meghatározó szabályok. Ennek a törvénynek a feladata szabályozni az állam által a Szent Korona tagjai vagy a társadalmi csoportok hátrányára tett, jogszerűtlen intézkedéseivel kapcsolatos jóvátétel és a Szent Korona tagjait, vagy társadalmi csoportokat ért vagyonvesztéssel kapcsolatos kártérítés eseteit is.
Résztörvényei tartalmazzák az államvezetési feladatok egyedi szabályait az Alaptörvényben meghatározottak szerint, különösen a következő tárgykörökben: adatvédelmi jog; állampolgársági jog; anyanyelv hivatalos eljárásban történő használatáról szóló jog; bírósági eljárásban való érintettségi jog; bírósági meghallgatás joga; egyesülési és gyülekezési jog; idegen állampolgárok magyarországi tartózkodásának joga; jogképesség; jogegyenlőség; kérelmezési és panaszjog; kisebbségi jog; köztisztviselők, közalkalmazottak jogállása; közüzemi szolgáltatásokhoz való jog; külföldön tartózkodó magyar állampolgárok jogvédelme; különleges egészségügyi gondoskodás joga; lakáshoz való jog; Magyarország elhagyásának tilalma; menedékjog; menekültügyi eljárás; nemzeti vagyon növelésének joga; öröklési jog; személyhez fűződő jogok; tevékenységek végzéséhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek; titoktartás; tulajdon- és birtoklás joga; a véleménynyilvánítással és a sajtó szabadságával kapcsolatos jogok és kötelezettségek; vendégjog.

Szakterületek

Jog és Közigazgatás

Települések összehangolása

Család

Nemzetiség

Nevelés-oktatás

Egészségügy

Vallás

Kultúra és tudomány

Védelem

Gazdaság

Államháztartás

Települések és társadalmi csoportok minisztériuma

A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény

Az egyes települések és társadalmi csoportok működésével, egymáshoz fűződő kapcsolataival és az azokat alkotó emberek viszonyával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.
Célja: Meghatározza az egyes települések és társadalmi csoportok értékprioritásban elfoglalt helyét és ezen keresztül a Világmindenség fejlődésében meghatározott feladatait és azok feltételeit, valamint az egyes települések és társadalmi csoportok jogainak és kötelezettségeinek összefüggéseit és egymáshoz való kapcsolataira vonatkozó szabályokat, valamint a települések, társadalmi csoportok és az azokat alkotó személyek viszonyát. 
Résztörvényei az egyes társadalmi csoportokkal kapcsolatos szabályozásokat tartalmazzák, különösen Magyarország településeire (Budapesteire) és a társadalmi csoportokra vonatkozó önkormányzati feladatokat és azok feltételeit.

Szakterületek

Települések összehangolása

Jog és Közigazgatás

Család

Nemzetiség

Nevelés-oktatás

Egészségügy

Vallás

Kultúra és tudomány

Védelem

Ipar

Szolgáltatás

Idegenforgalom

Kereskedelem

Szállítás, közlekedés

Gazdaság

Államháztartás

Családjogi minisztérium

„A családról” szóló főtörvény

A legszentebb emberi közösséggel kapcsolatos jogi eszközöket tartalmazza.
Célja: A családi funkciók (családi egység védelem, magzatvédelem, gyermekvédelem, anyavédelem és szülővédelem) feltételeinek, mint jogoknak és végrehajtásuknak, mint kötelezettségeknek a meghatározása.
Résztörvényei az egyes korcsoporotokra vonatkozóan tartalmazzák a kötelezettség és jog egységét meghatározó szabályokat, különösen a következő tárgykörökben: a családszerkezet fenntartásához szükséges feltételek; a család joga és kötelezettsége; a házasságon belüli jogok és kötelezettségek és a gyermek jogai és kötelezettségei.

Szakterületek

Család

Települések összehangolása

Nevelés-oktatás

Egészségügy

Jog és Közigazgatás

Nemzetiség

Vallás

Kultúra és tudomány

Védelem

Gazdaság

Államháztartás

Nemzetvédelmi minisztérium

„A nemzetvédelemről” szóló főtörvény

Magyarország belső rendjének, valamint politikai, társadalmi, gazdasági, területi és hadászati függetlenségének megvédéséhez szükséges eszközöket és szervezeteket határozza meg.
Célja: a Szent Korona értékrend védelme, a Szabadság Alkotmányának 5. §-a szerint.
Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: élet, testi épség, vagyonbiztonság megteremtésének feltételei; bűnüldözés és bűn megelőzés; a Hon védelme; nemzetbiztonsági szolgálatok; rendkívüli helyzetek.

Szakterületek

Védelem

Család

Települések összehangolása

Nevelés-oktatás

Jog és Közigazgatás

Egészségügy

Nemzetiség

Vallás

Kultúra és tudomány

Gazdaság

Államháztartás

Gazdasági minisztérium

„A gazdaságról” szóló főtörvény

Az anyagi esélyegyenlőség érvényesülésének biztosításával, valamint a nemzeti vagyon anyagi részének felhasználásával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.
Célja: A nemzeti vagyon anyagi részével, vagyis a termelő- és szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos gazdaságszervezési- és pénzügyi szabályozás.
Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: anyagi jellegű igények és lehetőségek összhangja; egészségkárosító veszélyeztető tevékenység, termék, szolgáltatás; idegenforgalom; ipar; kereskedelem; mezőgazdaság és élelmiszeripar; nemzeti önellátó rendszer; szabad gazdasági versenyben működő vállalkozások joga és a gazdasági verseny szabadsága; szállítás; szolgáltatás; tulajdon- és birtoklás joga.

____________________

„Az államháztartásról” szóló főtörvény

A nemzeti vagyon növekedését és annak felhasználását határozza meg.
Célja: az igények és lehetőségek összhangjának biztosításához szükséges pénzügyi eszközök szabályozása.
Résztörvényei különösen a pénzgazdálkodás, a fejlesztés, a közös kiadás és az életfeltétel biztosítás tárgyköreit szabályozzák.

Szakterületek

Gazdaság

Államháztartás

Ipar

Szolgáltatás

Idegenforgalom

Kereskedelem

Szállítás, közlekedés

Települések összehangolása

Jog és Közigazgatás

Család

Nemzetiség

Nevelés-oktatás

Egészségügy

Vallás

Kultúra és tudomány

Védelem

Vallás- és művelődésügyi minisztérium

„A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény

A lelki- és szellemi esélyegyenlőség biztosításával, valamint a nemzeti vagyon lelki- és szellemi részének kezelésével összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.
Célja: A Szent Korona tagjainak küldetésük megismerése és az arra történő felkészülésük során gyakorolt jogait és teljesítendő kötelezettségeit, azok feltételeit, valamint a nemzeti vagyon lelki és szellemi részének gyarapításával és megőrzésével kapcsolatos feltételeket szabályozza.
Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: anyanyelvű oktatáshoz való jog; család joga és kötelezettsége; egészségkárosító és egészségveszélyeztető tevékenység, termék, szolgáltatás tilalma; egészségmegőrzés; gyermek jogai és kötelezettségei; hitvallás gyakorlása; művészetek és a kultúra műveléséhez való jogok és kötelezettségek; nemzeti kultúra ápolásához való jogok és kötelezettségek; nemzeti múlt megismeréséhez való jogok és kötelezettségek; nyelv megőrzéséhez és műveléséhez való jogok és kötelezettségek; oktatási törvény; testedzéshez való jog; tudományos kutatás és alkalmazás.

Szakterületek

Vallás

Kultúra és tudomány

Család

Nemzetiség

Nevelés-oktatás

Egészségügy

Védelem

Települések összehangolása

Jog és Közigazgatás

Gazdaság

Államháztartás

Egészségügyi minisztérium

„Az egészségről” szóló főtörvény

Az egészség megőrzésének, védelmének és visszaállításának jogi eszközeit tartalmazza.
Célja: A Szent Korona tagjait, társadalmi csoportokat (benne az államot) megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket tartalmazza, amelyek a Szent Korona tagok lelki- és testi harmóniájának a biztosítását szolgálják.
Résztörvényei különösen a következő tárgykörök szabályozását tartalmazzák: egészségmegőrzés; egészségügyi ellátó intézmények; egészségügyi gondoskodó intézmények; különleges egészségügyi gondoskodás; nemi másság.

Szakterületek

Egészségügy

Család

Települések összehangolása

Vallás

Kultúra és tudomány

Nemzetiség

Nevelés-oktatás

Védelem

Gazdaság

Jog és Közigazgatás

Államháztartás

Természetkapcsolatok minisztériuma

A természetkapcsolatról szóló főtörvény

A Szent Korona tagja, a társadalmi csoportok és környezetük közötti kölcsönhatással összefüggő jogi eszközök.
Célja: Az embert élő- és élettelen természeti környezetével szemben megillető jogait és teljesítendő kötelezettségeit, valamint természetes környezetével való szerves kapcsolatát szabályozza.
Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: természetes és az épített környezet megóvása; környezeti károk megelőzése

Szakterületek

Gazdaság

Államháztartás

Ipar

Szolgáltatás

Idegenforgalom

Kereskedelem

Szállítás, közlekedés

Család

Nevelés-oktatás

Kultúra és tudomány

Vallás

Védelem

Egészségügy

Igazságügyi minisztérium

„A büntetésről” szóló főtörvény

A Szent Korona tagok, a társadalmi csoportok és az állam szerves egységének védelmét szolgáló jogi eszközök.
- Az anyagi törvények meghatározzák az egyes kötelezettségekkel szembeni magatartások jellemzőit és a Világmindenség fejlődésével összefüggő súlyát, ennek megfelelően a társadalmi együttélés szabályai megsértésének következményeként közvetítik a társadalom büntetésének jellegét és mértékét meghatározó ítéletet.
Az ország kifosztói felelősségre vonásának az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításával hatályát vesztett jogrendszerben nincs alapja.
Minden olyan (bűn)cselekménnyel kapcsolatos felelősségre vonásnak lehetővé kell válnia, minden erkölcsi és anyagi vonzatával, amelyet a társadalmi együttélés szabályai megsértésével a magyar nemzet ellen, a szocialista-kommunizmus, a liberális-kapitalizmus helytartói, vagy bárki más javára követtek el.
Szigorúan kell büntetni a gazdasági bűncselekményeket, de legalább ennyire az ember lelke-, szelleme-, teste- és javai ellen tevékenységeket. Ide kell érteni például a globalista diktatúra gyarmatosító törekvései érdekében történő és a médián keresztül megvalósított lélek- és agymosást, a gyermekek (elsősorban egyéniségüket és nemzeti önazonosság-tudatukat csorbító) félrenevelését, valamint a vallási-, nemzetiségi-, vagy gazdasági okból elkövetett élet elleni bűncselekményeket.
- Az eljárásjogi törvények a bűncselekmény felderítésének, bizonyításának, valamint az anyagi törvények által meghatározott büntetések végrehajtásának eszközeit és módját szabályozzák.
Az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításával hatályukat vesztő eljárásjogi jogszabályok a személyhez fűződő jogok védelmét fölé helyezik a társadalom önvédelmi érdekeinek. Ennek egyértelmű oka a globalista diktatúra kiszolgálóinak védelme abban az esetben, ha a nekik biztosított kiválasztotti jognál is többet vindikálnak maguknak.
- A büntetés-végrehajtás alapelve az, hogy az elitéltek nem eltartottak. Az, aki kívül helyezte magát a társadalmon, mert megszegte a társadalmi együttélés szabályait, mindössze az emberi élethez fűződő jogát őrizte meg, következésképpen a büntetés-végrehajtó intézetben köteles legalább akkora értékű munkát végezni, amely a fogvatartás és az élelmezés költségeit fedezi.

Szakterületek

Jog és Közigazgatás

Települések összehangolása

Család

Védelem

Gazdaság

Egészségügy

Nevelés-oktatás

Nemzetiség

Vallás

Kultúra és tudomány

Államháztartás

Külügyminisztérium

„A külkapcsolatokról” szóló főtörvény

Magyarországnak a többi országgal fennálló általános, politikai és gazdasági kapcsolatait határozza meg.
Célja: az 5. § érvényesítése a 31. § szerint, az egyenelvűség alapján.
Résztörvényként a kapcsolatokat meghatározó nemzetközi szerződések megkötését a külügyminiszter javasolja a Kormánynak.

Szakterületek

Gazdaság

Települések összehangolása

Kultúra és tudomány

Jog és Közigazgatás

Család

Egészségügy

Nevelés-oktatás

Nemzetiség

Vallás

Védelem

Államháztartás

Bíróság

Országgyűlés

Feladatai:

(1) Magyarországon az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok gyakorolják. 
(2) A bíróság dönt 
a./ a büntető ügyekben, 
b./ a személyiségi és gazdasági (polgári) jogvitákban és 

c./ „Az állam vezetéséről” szóló főtörvénnyel hatáskörébe utalt egyéb ügyekben, továbbá 
d./ - ha az Alaptörvény nem utalja a Nemzeti Tanács hatáskörébe - felülvizsgálja a közigazgatási határozatokat. 
(3) Magyarországon az igazságszolgáltatást Magyarország Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.
(4) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.
(5) A bíróságra vonatkozó szabályokat „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény állapítja meg.
(6) Bíróság szervezése, összevonása, megszüntetése és a bíróságok működésének részletes szabályozása „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény módosítására hívatott elöljáróságok hatáskörébe tartozik.

Feladatai:

1.   Alaptörvény szintű főtörvény módosítás kezdeményezése
2.   Főtörvény módosítás kezdeményezése
3.   Résztörvény alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése
4.   Nemzetközi szerződés megkötésének, módosításának és hatályon kívül helyezésének kezdeményezése
5.   Kormányrendelet alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése

Ügyészség

Országgyűlés alsóháza

Feladatai:

(1) Magyarország Legfőbb Ügyésze és az ügyészség
a./ gondoskodik a Szent Korona értékrendjének védelméről,
b./ az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről,
c./ védi
- a természetes személyek, 
- a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek 
jogait.
(2) Az ügyészség „Az állam vezetéséről” és a „Büntetésről” szóló főtörvényekben meghatározott 
a./ jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, 
b./ képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá 
c./ felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.


(4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat „Az állam vezetéséről” és a „Büntetésről” szóló főtörvények állapítják meg.
(5) Az ügyészség szervezése, összevonása, megszüntetése és az ügyészségek működésének részletes szabályozása „Az állam vezetéséről” és a „Büntetésről”szóló főtörvények módosítására hívatott elöljáróságok hatáskörébe tartozik.

Feladatai:

1.   Főtörvény módosítást előkészítését elfogadja vagy elutasítja
2.   Új vagy módosított résztörvény előkészítést elfogadja vagy elutasítja
3.   Jogszabály végrehajtási utasítás előkészítését elfogadja vagy elutasítja

Képviselők:

Bács-Kiskun megye

10

Baranya megye

11

Békés megye

9

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

16

Budapest

23

Csongrád megye

7

Fejér megye

10

Győr-Moson-Sopron megye

7

Hajdú-Bihar megye

10

Heves megye

7

Jász-Nagykun-Szolnok megye

9

Komárom-Esztergom megye

6

Nógrád megye

6

Pest megye

18

Somogy megye

8

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

13

Tolna megye

6

Vas megye

7

Veszprém megye

10

Zala megye

6

Magyarország

199

Legfőbb ügyész

Alsóház elnöke

Feladatai:

(1) A Legfőbb Ügyészség Magyarország legfőbb törvényességet felügyelő szerve.
(2) A Legfőbb Ügyészség biztosítja az ügyészségek jogértelmezési egységét, jogértelmező határozatai az ügyészségekre kötelezőek.
(3) A Legfőbb Ügyészség elnökét és elnökhelyetteseit Magyarország elnöke javaslatára a Nemzeti Tanács nyílt szavazáson, egyszerű többséggel választja, és Magyarország elnöke nevezi ki.
(4) „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény határozza meg, hogy a Legfőbb Ügyészség elöljáróinak megbízatása milyen esetekben szűnik meg.

Feladatai:

1.   Az alsóház főtörvény módosításával kapcsolatos elfogadását vagy elutasítását átadja Magyarország miniszterelnökének
2.   Az alsóház új vagy módosított résztörvénnyel kapcsolatos elfogadását vagy elutasítását átadja Magyarország miniszterelnökének
3.   Az alsóház jogszabály végrehajtási utasítással kapcsolatos elfogadását vagy elutasítását átadja Magyarország miniszterelnökének

Állami Számvevőszék

Országgyűlés Felsőháza

Feladatai:

(1) Az Állami Számvevőszék 
a./ ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében 
- az államháztartási javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, 
- ellenjegyzi az államháztartást érintő jogszabálytervezeteket (beleértve a nemzetközi szerződéseket); 
- előzetesen felülvizsgálja az államháztartás felhasználásának a törvényességét; 
b./ ellenőrzi 
- az államháztartásról készített zárszámadást; 
- az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; 

c./ ellátja „Az állam vezetéséről” szóló főtörvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.


(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

Feladatai:

(1) Kezdeményezi Magyarország miniszterelnökénél a Kormány munkatervének elkészítését vagy módosítását.
(2) Jogalkotási tervet készít és módosít 
a./ Magyarország miniszterelnöke,
b./ az alsó- vagy felsőházi országgyűlési képviselők 
kezdeményezése és/vagy
c./ népi kezdeményezés
alapján.
(3) A Kormány által elfogadott jogalkotási tervet Magyarország miniszterelnöke hagyja jóvá.
(4) A jogalkotási terv szerint jogszabály tervet terjeszt elő az Országgyűlés alsóházának, amelyet 
a./ a tárgykör szerinti társadalmi csoportok felsőházi képviselőinek szakmai ismerete és tapasztalata, valamint
b./ az összes felsőházi képviselő megyéjében (kerületében) szerzett, tárgykörrel kapcsolatos, népakaratot kifejező vélemények 
alapján készít.
(5) Az Országgyűlés felsőházi tagjának
a./ halála,

b./ egészségi állapota miatti, vagy 
c./ önkéntes lemondása
esetén Időszaki választás tartását kezdeményezi, a megszűnt megbízatás által érintett területen. 
(6) Az Országgyűlés alsóházi tagjának vagy elöljárónak a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt, népi kezdeményezés alapján indított megbízatás-visszavonó eljárás lefolytatása.

 

Szakterület

Szakterület rész

Szak-terület rész

Szak-terület összes

fő

Emberi környezet

Jog és közigazgatás

5

Kultúra, tudomány

Művészet

5

Tudomány

5

10

Egészségügy

20

Nevelés-oktatás

20

Védelem

20

Család

Ifjúkor

5

Aktívkor

5

Időskor

5

Nők

5

Férfiak

5

25

Nemzet

magyar

20

cigány

6

német

3

szlovák

1

lengyel

szlovén

horvát

1

szerb

bolgár

görög

román

1

ukrán

ruszin

örmény

32

Vallás

5

Emberi környezet összes:

137

Gazdaság

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Mezőgazdaság

21

Élelmiszeripar

21

42

Ipar

Könnyűipar

5

Nehézipar

5

Energiaipar

5

15

Szolgáltatás

Közellátó szolgáltatás

5

Szociális szolgáltatás

5

10

Idegenforgalom

5

Kereskedelem

5

Szállítás és közlekedés

Szállítás

5

Közlekedés

5

10

Gazdaság összes:

87

Mindösszes:

224

 

Magyarországi magyar

14

Felvidéki magyar

1

Kárpátaljai magyar

1

Székelyföldi, erdélyi magyar

1

Délvidéki magyar

1

Őrvidéki magyar

1

Kárpát-medencén kívül élő magyar

1

Magyarok

20

Számvevőszék elnöke

Felsőház elnöke

Jogállása:

(1)   Az Állami Számvevőszék elnökét és elnökhelyetteseit Magyarország elnöke javaslatára a Nemzeti Tanács nyílt szavazáson, egyszerű többséggel választja, és Magyarország elnöke nevezi ki.
(2)   Az Állami Számvevőszék elnöke és elnökhelyettesei hivatalba lépésük előtt esküt tesznek a Szent Koronára.
(3)   „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény határozza meg, hogy az Állami Számvevőszék elöljáróinak megbízatása milyen esetekben szűnik meg.

Feladatai:

(1) Irányítja 
a./ a 74. § (2) bekezdése szerinti jogalkotási terv készítési munkát,
b./ a 74. § (4) bekezdés szerinti Főtörvény módosítás tervezet,
c./ a 74. § (4) bekezdés szerinti új Résztörvény vagy Résztörvény módosítás tervezet 
készítésének munkáját. 
(2) Az Országgyűlés Felsőháza által jóváhagyott új, vagy módosított jogszabály-tervezetet elfogadási javaslattal átadja az Országgyűlés Alsóháza elnökének

Magyar Nemzeti Bank

Települési önkormányzatok

Feladatai:

(1)     A Magyar Nemzeti Bank Magyarország jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja, amely az állam tulajdonában van.
(2)     A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol a Nemzeti Tanácsnak; jelentései részeinek és egészének titkosításáról - „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben szereplő titokvédelmi és adatvédelmi szabályok figyelembevételével – Magyarország elnöke dönt. 
(3)     A (2) bekezdés szerinti beszámoló elfogadásáról Nemzeti Tanács nyilt, azonos idejű szavazáson egyszerű többséggel dönt.
(4)     A (2) bekezdés szerinti beszámoló elutasítása esetén Magyarország elnöke haladéktalanul köteles felmenteni a Magyar Nemzeti Bank elnökét, és a Nemzeti Tanács a 30. § (1) bekezdése szerinti eljárással harminc napon belül új elnököt nevez ki a bank élére. 
(5)     A Magyar Nemzeti Bank feladatáról, működéséről, a számvevők jogállásáról és javadalmazásáról „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény rendelkezik.

Feladatai:

1. A Települési önkormányzati rendeletet előterjeszti, a döntés-előkészítést a Polgármester végzi
2. A Települési önkormányzati rendeletet az Önkormányzat elfogadja vagy elutasítja, a Polgármester ennek megfelelően vagy hatályba lépteti, vagy nem

Magyar Nemzeti Bank elnöke

Társadalmi csoportok önkormányzatai

Jogállása

(1)   A Magyar Nemzeti Bank elnökét és elnökhelyetteseit Magyarország elnöke javaslatára a Nemzeti Tanács nyílt szavazáson, egyszerű többséggel választja, és Magyarország elnöke nevezi ki.
(2)   A Magyar Nemzeti Bank elnöke és elnökhelyettesei hivatalba lépésük előtt esküt tesznek a Szent Koronára.
(3)   „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény határozza meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank elöljáróinak megbízatása milyen esetekben szűnik meg.

Feladatai:

1. A Társadalmi csoport önkormányzati rendeletét előterjeszti, a döntés-előkészítést az Elnök végzi
2. A Társadalmi csoport önkormányzati rendeletet az Önkormányzat elfogadja vagy elutasítja, az Elnök ennek megfelelően vagy hatályba lépteti, vagy nem.