(1) A döntési helyzetet az Alkotmányozó Nemzetgyűlés főtörvényt érintő Alaptörvény változtatása jelenti.

(2) A döntéselőkészítést "Az állam vezetéséről" szóló főtörvény szabályozza.

Az egyes települések és társadalmi csoportok működésével, egymáshoz fűződő kapcsolataival és az azokat alkotó emberek viszonyával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.

Célja: Meghatározza az egyes települések és társadalmi csoportok értékprioritásban elfoglalt helyét és ezen keresztül a Világmindenség fejlődésében meghatározott feladatait és azok feltételeit, valamint az egyes települések és társadalmi csoportok jogainak és kötelezettségeinek összefüggéseit és egymáshoz való kapcsolataira vonatkozó szabályokat, valamint a települések, társadalmi csoportok és az azokat alkotó személyek viszonyát.

Résztörvényei az egyes társadalmi csoportokkal kapcsolatos szabályozásokat tartalmazzák, különösen Magyarország településeire (Budapest kerületeire) és a társadalmi csoportokra vonatkozó önkormányzati feladatokat és azok feltételeit.

(1) feladatkörében külön felhatalmazás nélkül, ha törvényhozási tárgykörbe nem tartozó és törvényben nem szabályozott tárgykör rendezése szükséges, vagy

(2) a törvényben, kormányrendeletben vagy Miniszteri rendeletben kapott felhatalmazás alapján és keretei között, annak végrehajtása céljából, a helyi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására.

(3) A döntési helyzetet a társadalmi együttélés olyan feltételének változása jelenti, amely a rendelet kiadásának tárgykörébe tartozik.

(4) A döntéselőkészítést "Az állam vezetéséről" szóló főtörvény szabályozza.

(2) Országos hatáskörű hivatalt betöltő köztisztviselő település vagy társadalmi csoport nevében vagy érdekében nem végezhet nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet.

(5) Az állam köteles minden településen alapfokú, valamint a tanulók számára elérhető közelségben szakképzést nyújtó közép- és felsőszintű oktatási intézmények működését biztosítani.

(1) Az állam biztosítja az egészségmegőrző testedzés és versenyszerű sportolás feltételeit

a./ minden oktatási intézményben, illetve az oktatási intézmény elsődleges használati jogával a településeken,

a testedzést szolgáló létesítményt a mindenkori igények szerinti felszereltséggel.

A települések és a társadalmi csoportok önkormányzatisághoz való joga

a./ a település érdekeit képviselő önkormányzat alakításának joga és kötelessége,

b./ a település államhatalomban történő érdekképviseletének joga és kötelessége,

c./ a lelki-, szellemi- és anyagi önellátás (autarkia) kialakításának joga,

g./ az önellátásra és a szabad versenyre alapozott gazdaság kialakításának és működtetésének joga,

amelyeket "A településekről és társadalmi csoportokról" szóló főtörvény biztosít.

(1) Magyarország a területi elven szervezett önkormányzatokon keresztül valósítja meg a teljes önellátást (autarkiát).

(2) A területi elv alapján (a Szent Korona testének területi alkotóelem), a választópolgárok által választókörzetenként közvetlenül választott képviselők alkotják

Az alapvető életföltételek biztosításával kapcsolatban a települések többirányú tevékenységet folytatunk. Ezek közös alapja, hogy minden településen létre kell hozni a Települési Önellátó Rendszert a Települési Önkormányzat irányítása alatt.

Magyarország egészségvédelmi alapelve: a megelőzés eszközeit kell elsődlegesen kialakítani. Betegség esetén előnyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, valamint a homeopátiát és csak legvégső esetben kell a kemoterápiához és az operatív beavatkozáshoz folyamodni. Minden egészségügyi szolgáltatás (így a gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek biztosítását is) állampolgári alapjogként térítésmentes.

Az egészségügyi rendszer a megyei- és települési elven szerveződő megelőző szűrések és a teljesen szakosított, ingyenes gyógyítóhálózaton keresztül működik.

- a nem génmanipulált és természetes körülmények között nevelt állatok, és az így termesztett növények termesztését, tartását,

- a feldolgozás nélküli, illetve a természetes úton tartósított állati- és növényi termékek forgalmazását engedélyezi és támogatja.

a./ A települések önellátása mindenek előtt a mindennapi (alapvető) élelmiszer (kenyér, tej, tejtermék, hús, zöldség és gyümölcs) közvetlen forrásból történő biztosítását jelenti.

b./ A fejlődésben lévő és tanulmányaikat folytató fiatalok, valamint a koruk és egészségi állapotuk miatt keresőképtelen emberek térítésmentesen jutnak az alapvető élelmiszerekhez.

c./ Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek ne legyenek egészségkárosító hatásúak, minőségellenőrző laboratóriumot kell létrehozni és üzemeltetni megyénként. Csak azokat az élelmiszereket lehet forgalmazni, amelyek minősítését a megye saját laboratóriuma végezte.

d./ Ki kell alakítani és be kell vezetni egy minden befolyásolástól mentes, független szabványrendszert, először az élelmiszerekre vonatkozóan.

e./ A növényi és állati szaporító-állomány alapját a hagyományos magyar fajták jelentik.

f./ A termőtalaj természetes kémiai állapotát vissza kell állítása, majd meg kell őrizni

g./ Helyre kell állítani és fenn kell tartani az ökologikus egyensúly természetes működését.

h./ A minőségellenőrző laboratóriumi vizsgálatoknak ki kell terjednie a települések ivóvíz minőségének vizsgálatára is.

Magyarország összehangolja a területenként és településenként szervezett bűnmegelőző csendőrség és a bűnüldöző rendőrség munkáját és biztosítja azok működési feltételeit.

Magyarország területi, politikai sérthetetlenségét a honvédség biztosítja.

A települések érdekvédelmét az önkormányzatiság (szubszidiaritás) elvének megfelelően a "Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról" szóló 2. főtörvény szerint, kötött mandátummal választott, döntéséért egyszemélyi felelősséggel tartozó

(2) az Országgyűlés alsó- és felsőházába kötött mandátummal választott képviselő

a./ a jogszabályalkotás döntéselőkészítő folyamatának teljesítésével,

b./ a döntés során a településen élő Szent Korona tagok kinyilvánított akaratának megfelelően leadott szavazatával

(1) A település önigazgatása (szubszidiaritása) a társadalmi csoportok önigazgatásával együtt jelenti Magyarországon a hatalomgyakorlás alapját. Ennél fogva a település közhatalmi, közigazgatási és gazdasági egység.

(2) Az egy megyébe tartozó városok és községek államhatalmi feladatainak végzését a Megyei Közgyűlés hangolja össze.

(3) A fővárosi kerületek államhatalmi feladatait a Fővárosi Közgyűlés hangolja össze.

(5) A várossá és a községgé nyilvánítás feltételeit, a főváros kerületeit, a megyék nevét, székhelyét, továbbá a hozzájuk tartozó városokat és községeket az "Az állam vezetéséről" szóló főtörvény határozza meg.

(7) A település, továbbá a megye és a főváros államigazgatási, államhatalmi feladatai ellátásának részleteit az Alaptörvény és "A településekről és társadalmi csoportokról" szóló főtörvény határozza meg.

(1) A települési önkormányzatot az Első képviselőválasztás eredménye alapján a választott polgármester hívja össze, a választást követő tíz napon belüli időpontra.

(2) A Település Önkormányzati tagjai megbízatásának (mandátumának) igazolása és a Szent Koronára tett eskü után a Település Önkormányzata megalakul.

(3) A települési önkormányzat azon tagjai, akik nem az Első képviselőválasztáson kapnak megbízatást, a megválasztásuk utáni első települési önkormányzati ülésen igazolják megbízatásukat és tesznek esküt a Szent Koronára.

(1) A települési önkormányzatát a polgármester, a fővárosi önkormányzat közgyűlését a főpolgármester, a megyei közgyűlést az elnök (a továbbiakban együtt: polgármester) vezeti.

(2) A települési önkormányzat a helyi közügyekben önállóan és általános hatáskörrel jár el.

(3) A települési önkormányzat települési közügyet kivételesen és csak akkor utalhat más állami szerv hatáskörébe, ha ezt a közügy jellege, az eredményesség vagy a gazdaságosság követelménye indokolja.

(4) A települési önkormányzat döntése, működése kizárólag a jogszerűség szempontjából vizsgálható felül.

(5) A települési önkormányzat törvényességi ellenőrzéséről a Nemzeti Tanács, a Kormány, pénzügyi és gazdasági ellenőrzéséről az Állami Számvevőszék gondoskodik.

(6) A települési önkormányzat jogsértő döntésének felülvizsgálata - az (5) bekezdésben meghatározott ellenőrző szerv kezdeményezése alapján - a bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) A települési önkormányzat - "A településekről és társadalmi csoportokról" szóló főtörvény keretei között - a települési közügyek intézése, a települési közszolgáltatási feladatok ellátása céljából a következő önkormányzati alapjogokat gyakorolja:

c) szabadon társulhat más önkormányzatokkal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, együttműködhet más országok települési önkormányzataival, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek,

d) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat,

e) gyakorolja a birtokjogot az Alaptörvényben meghatározott nemzeti vagyon részek felett,

f) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel vállalkozást folytathat, amely nem veszélyeztetheti kötelező feladatainak ellátását,

g) meghatározza éves költségvetését, és annak alapján önállóan gazdálkodik,

h) a hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat,

i) önkormányzati jelképet alkothat, helyi kitüntetést és elismerő címet alapíthat.

(3) A települési önkormányzati alapjogok bírósági védelemben részesülnek.

(4) A kötelező feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a nemzeti vagyon növelésének településre eső része képezi, "A településekről és társadalmi csoportokról" szóló főtörvény szerint.

(1) Az önkormányzat tagja által indítványozott, vagy népi kezdeményezéssel indított, az önkormányzat tisztségviselői által készített, és a polgármester által előterjesztett új települési önkormányzati rendelet-tervezet, vagy meglévő rendelet módosítás-tervezet, illetve hatályon kívül helyezési jogszabálytervezet vitája, elfogadása vagy elutasítása a települési önkormányzat feladata.

(2) A települési önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

(1) A települési önkormányzat elnöke az Első képviselőválasztás eredménye alapján a választott polgármester.

(2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül az Országgyűlés alsóházának képviselői feladatait is ellátja, ha az Első vagy az időszaki képviselőválasztáson erre meghatalmazást kapott.

(1) Az önkormányzati indítványra, vagy népi kezdeményezésre a területi önkormányzat megbízatás-visszavonó eljárást folytat és amennyiben az abban megnevezett elöljáró(ka)t elmarasztaló határozatot hoz, kezdeményezi Magyarország elnökénél

a./ a határozatban érintett önkormányzati tag(ok) megbízatásának felfüggesztését és

b./ időközi választás kiírását a határozatban elmarasztalt önkormányzati tag helyére.

(2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárás alapján a települési önkormányzat büntetőeljárást indít hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a "Büntetésről" szóló főtörvény szerint

b./ a megbízatást-visszavonó eljárás kezdeményezői ellen, ha a lefolytatott eljárás nem marasztalja el az elöljáró(ka)t.

(3) A települési önkormányzat határozatképtelensége esetén a polgármester

a./ büntetőeljárást indít az engedély nélkül távol maradó önkormányzati tagok ellen, hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt;

b./ kezdeményezi Magyarország elnökénél az engedély nélkül távol maradó önkormányzati tagok

3. Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény

I. RÉSZ

Általános rendelkezések

(1) Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják.

(2) A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok érdekeit kifejező önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb alapkövére, a családra épül.

(3) A Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint a hatalmat a Szent Korona minden tagja, választójogának érvényesítésével gyakorolja

a./ választással, ahol a hatalomgyakorlás irányítására és végrehajtására vonatkozó megbízást ad,

b./ népszavazással, ahol az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban kinyilvánítja akaratát, és

c./ népi kezdeményezéssel, ahol a megbízott elöljáróságok és elöljárók érdekérvényesítő tevékenységét minősíti.

(4) Magyarországon az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságok és elöljárók a Szent Korona tagok megbízása alapján, kettős egységben végzik tevékenységüket.

(5) A Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai hatalomgyakorlási jogukat

(6) A főtörvényben meghatározott irányelvek részletes szabályozását a hozzá rendelt résztörvények tartalmazzák.

(1) Az Alaptörvény 74. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával.

(3) Nincs választójoga és a választhatósági joga annak a Szent Korona tagnak, aki

e./ a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés

(4) A választhatósági joga van az (1) bekezdés szerinti Szent Korona tagnak, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem.

(6) Együttes választójoggal rendelkezik az a Magyarországon közös háztartásban élő család, amelynek minden tagja a Szent Korona tagja és

a./ amelyben legalább egy olyan - az (1) bekezdés szerinti - Szent Korona tag él, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró okok egyike sem,

(7) Egyéni választójoggal rendelkezik az (1) bekezdés szerinti személy, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem, és nem él a (6) bekezdés szerinti családban.

(8) Az Alaptörvény 94. § (4) bekezdés a./ pontjában meghatározott feltételeknek eleget tevő, külföldön élő Szent Korona tag " ha nem vonatkozik rá a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem -, egyéni választójoggal rendelkezik.

II. RÉSZ

Az elöljáróságok és elöljárók választása

A népképviselet gyakorlásának alapelvei

(1) Az e főtörvényben meghatározott elöljáróságokat és elöljárókat (népképviseleti megbízottakat) a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint választócsoportok választják.

a./ a települési választócsoportok, ha a település azonos települési egységén (utca, tér, tanyacsoport) belül élnek,

b./ a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok, ha abban ugyanazok a társadalmi csoportok (nemzetiség, vallás, korcsoport, szakma) vannak képviselve.

(3) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása szavazati pontérték-többséggel, nyílt szavazással történik.

(4) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása során a pontérték számítás a következők szerint történik:

a./ együttes választójog (család) alkalmazása esetén a pontérték azonos az együttesen választójogot gyakorló azon Szent Korona tagok számával, akikre nem vonatkozik a 2. § (3) bekezdés b./, d./ és e./ pontok szerinti kizáró okok egyike sem,

(5) A választócsoportok közvetlenül a következő elöljárókat választják:

(6) A megyénkénti nemzetgyűlési és országgyűlési tagok számát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

A települési népképviselők kiválasztása

(1) A települési választócsoportok kiválasztják tagjaik közül azokat a választhatósági joggal rendelkező személy(eke)t,

a./ akik "Az államhatalom gyakorlásáról" szóló, 1. főtörvény 82. " 86. §-ai szerint legalkalmasabbak a településrész érdekeinek települési önkormányzati és nemzetgyűlési képviseletére,

b./ aki "Az államhatalom gyakorlásáról" szóló, 1. főtörvény 82. " 87. §-ai szerint legalkalmasabb a település vezetésére.

(2) Az azonos településhez tartozó települési választócsoportok az (1) bekezdés b./ pontja szerinti jelöltek közül kiválasztják a település polgármesterét, aki tagja a Nemzetgyűlésnek.

(3) Az azonos választási körzethez (ld. 2. sz. melléklet) tartozó települési választócsoportok a (2) bekezdés szerint választott polgármesterek közül kiválasztják a választási körzethez tartozó települések alsóházi képviselőjét.

Az irányítást és végrehajtást vezetők kiválasztása

Az összes települési és a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoport közösen választja ki azokat a 45. életévét betöltött, választhatósági joggal rendelkező személyeket, akik

(1) "Az államhatalom gyakorlásáról" szóló, 1. főtörvény 21. " 26. §-ai szerint legalkalmasabb Magyarország elnökeként,

(2) "Az államhatalom gyakorlásáról" szóló, 1. főtörvény 52. " 57. §-ai szerint legalkalmasabb a Magyarország miniszterelnökeként

9. §

(1) Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlést létrehozó elöljáróság- és elöljáróválasztás ad megbízatást az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságoknak és elöljáróknak.

(2) A választócsoportok folyamatosan végzik ellenőrző feladatunkat a 8. § szerint.

(1) Rendkívüli választást kell tartani a 3. § (5) bekezdésében meghatározott elöljáró

(2) A rendkívüli választást azok a választócsoportok végzik, amelyek jogosultságát a 4. - 7. §-ban meghatározott elöljáró megbízatásának megszűnése érinti.

A Szent Korona Jogi- és közigazgatási Önkormányzatának tagjai
Járás	Név	Telefon	Email
Bács-Kiskun megye


Baranya megye
Baranya megye
Békés megye
Békés megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye



Budapest









Csongrád megye
Csongrád megye
Fejér megye
Fejér megye
Győr-Moson-Sopron megye
Győr-Moson-Sopron megye
Hajdú-Bihar megye


Heves megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Komárom-Esztergom megye
Nógrád megye
Pest megye






Somogy megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye


Tolna megye
Vas megye
Veszprém megye
Veszprém megye
Zala megye