A származás szerinti minősítés is egyik oldalról kiválasztottságot, a másik oldalról kirekesztettséget eredményez, következésképpen a diktatúra eszköze.

Jézus példáját és tanításait nem az emberi élettől elvonatkoztatott (elvakult) módon, valami általunk nem ismert (és nem ismerhető) titok értelem nélküli követéseként kell gyakorolni, hanem úgy, hogy az az isteni szabályokat tegye megismerhetővé és a mindennapok egyedül (ha úgy tetszik: logikusan) követhető iránytűjévé.

Isten a teremtéssel mindenkit meghív a kiválasztottságra, és minden ember szabad akaratával dönt arról, hogy elfogadja- a meghívást, vagy nem, vagyis saját életével válik kiválasztottá vagy kirekesztetté.

A nemzeti hovatartozásra vonatkoztatva ez a következőt jelenti: szülei révén születésével mindenki "meghívást kap" egy népcsoportba (ezt nevezik származásnak). Ez a népcsoport attól függően, hogy a lakóhely szerinti országban többségben vagy kisebbségben van

Azt, hogy egy ember elfogadja-e a "meghívást" a születése szerinti népcsoportba, vagy más népcsoporthoz tartozóvá (esetleg kozmopolitává) válik, szabad akaratával maga dönti el és a nyelvhez, a valláshoz, a kultúrához (az emberiség - szűkebb értelemben egy objektív társadalmi csoport - által létrehozott lelki-, szellemi és anyagi értékek összességéhez), a családszerkezethez, a szokásokhoz kötődésével, valamint a gazdasági életben megnyilvánuló magatartásával, továbbá a múlt elfogadásával (vagyis a tudatával gyakorolt nemzeti sajátosságokkal) bizonyítja, illetve hisz a népcsoportnak a Világmindenség fejlődésében betöltött küldetésében.

Az egyes "meghívó" népcsoportoknak (fajoknak) vannak genetikai és anatómiai jellemzőik, amelyeket minden ember, mint a meghívottság jelét, magán viseli, de nem ezek határozzák meg, hogy egy ember melyik nemzethez tartozik.

A horvát Aleksander Petrovits és a szlovák Maria Hruz gyermeke például felvette a Petőfi Sándor nevet és - egész életével bizonyítva - szabad akaratából a születési helye szerinti népcsoporthoz tartozónak, magyarnak vallotta magát, magáévá téve a magyar tudatot és hitt a magyarság küldetésében.

2. Az államalapító és államalkotó nemzetek tagjai (Szent Korona tagok) és a vendégek (idegenek) viszonya

Magyarországon a többségi (államalapító) magyar nemzet mellett több nemzetiség (német, szerb, horvát, bolgár, szlovén, szlovák, román, bosnyák, örmény, zsidó, ukrán, orosz, lengyel, kínai) és jellemzően egy etnikum (a cigányság) él. A nem államalapító nemzetiségek közül a történelmileg a Kárpát-medencében őshonos nemzetiségek - amelyek vállalják, hogy Magyarországon kisebbségi nemzetiségként élnek, és ezzel elfogadják a szent Korona Értékrendet - az államalkotók, a többiek a vendégek.

A Szent Korona egy-egy földrajzi területeire annak ökológiai adottságai szerint települtek a különböző nemzetiségű és kultúrájú embercsoportok, így alkotva természetes ökonómiai-ökológiai egységet.

Magyarok nemzetiségként élnek a trianoni utódállamokban, szülőhelyi kötődéssel - mintegy igazolva a nemzeti hovatartozás objektív jellegét - és a Föld szinte valamennyi országában, politikai üldöztetés vagy gazdasági kényszer miatt.

A szerves egységként működő társadalom a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test harmóniájához nélkülözhetetlen. Ezért alapelv a "meghívás" szerinti népcsoportba tartozás, azzal, hogy el kell fogadni a szabad akarat szerinti nemzetválasztást is.

A szabad akarat hangsúlyozása rendkívül fontos, mert az erőszakos asszimiláció - ami a diktatúrák jellemzője - a szabad akarattal ütközve jó esetben emigrációt, rosszabb esetben kozmopolitává (világpolgárrá, azaz hontalanná) válást eredményez.

A Gondoskodó Magyarország alapelve, hogy egy országban élő, a befogadó ország állampolgárságával rendelkező nemzetiségek és etnikai kisebbségek (Magyarországon a Szent Korona tagjainak) joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig az autonómia, vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. A vendégek kötelezettsége a befogadó ország életében a többségi nemzet által meghatározott formában részt venni, a többségi nemzet (és a többi nemzetiség, valamint etnikai kisebbség) törvényes érdekeit tiszteletben tartani.

Az anyaországnak (etnikum esetén a képviselő világszervezetnek) joga és kötelessége folyamatosan ellenőrizni, hogy a befogadó ország - annak domináns értékrendje elfogadása esetén - biztosítja-e a személyi egyenlőséget és a közösségi (nemzetiségi, etnikai) autonómiát azoknak a részére, akiknek az adott ország anyaországuk (illetve a szervezet képviselőjük). Nem teljesítés esetén diplomáciai úton jogosult az érdekérvényesítés biztosításával kapcsolatban eljárni.

Ugyanakkor az anyaországnak kötelessége biztosítani (és a befogadó országnak kötelessége hozzáférhetővé tenni) azokat a feltételeket, amelyek a nemzetiség vagy etnikai kisebbség önazonosságának megőrzéséhez és a nemzeti sajátosságok fejlődéséhez szükségesek.

A befogadó országnak joga a nemzetiség vagy etnikai kisebbség tagjaira ugyanazokat a kötelezettségeket kiróni, ami a többségi nemzet, illetve egyéb nemzetiségek és kisebbségi etnikumok tagjait terhelik. A befogadó ország kötelezettsége a személyi egyenlőséget és a közösségi autonómiát, valamint azokat a feltételeket biztosítani, amelyek a kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek.

Éppúgy, ahogy nincs kiválasztott nemzet, nincs "bűnös nemzet" sem, és igazságtalan volt és lesz minden olyan ítélet, ami nem ezt tükrözi, legyen az magyar-, német-, szlovák- albán-, szerb-, cigány- vagy krími tatár-kitelepítés például.

A magyarságnak meghatározó szerepe volt, van és lesz a Világmindenség fejlődésében.

Magyarságunkat méltósággal, büszkeséggel, és más népek elfogadásával kell viselnünk. A történelem keményen tudomásunkra hozta, hogy nemzetállam nem létezik abban a formában, amely a fajilag nem a többségi nemzethez tartozók erőszakos asszimilációjával, vagy elüldözésével, kiirtásával akar nemzeti egységet létrehozni.

4. A nemzetiségek részvétele a Gondoskodó Magyarország irányításában

A Gondoskodó Magyarországon az államalapító és államalkotó nemzetiségek önkormányzata által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban.

Államalapító és államalkotó nemzetek 2011
Megye	magyar	bolgár	cigány (romani, beás)	görög	horvát	lengyel	német	örmény	román	ruszin	szerb	szlovák	szlovén	ukrán	Összes
Megye	magyar	bolgár	cigány (romani, beás)	görög	horvát	lengyel	német	örmény	román	ruszin	szerb	szlovák	szlovén	ukrán	Összes
Bács-Kiskun megye	453 789	231	11 327	63	3 502	145	12 341	137	1 797	55	943	2 018	28	216	486 592
Baranya megye	328 370	204	17 585	149	7 185	213	25 777	94	600	80	794	182	34	101	381 368
Békés megye	307 439	103	9 541	44	51	134	3 344	67	6 240	36	489	8 877	44	129	336 538
Borsod-Abaúj-Zemplén megye	599 650	335	58 376	204	48	663	4 210	153	652	1 457	102	2 306	17	436	668 609
Budapest	1 429 697	2 271	20 151	2 311	2 186	2 758	28 818	1 530	8 480	789	2 552	3 257	271	2 128	1 507 199
Csongrád megye	359 909	171	5 006	139	358	186	2 556	117	2 022	53	2 041	673	17	151	373 399
Fejér megye	362 227	157	6 497	421	353	305	7 252	96	974	108	325	329	57	262	379 363
Győr-Moson-Sopron megye	384 941	256	3 511	60	3 028	196	12 203	82	923	49	173	1 802	111	159	407 494
Hajdú-Bihar megye	470 526	341	18 546	114	34	176	2 398	158	2 592	143	132	182	4	390	495 736
Heves megye	267 183	108	19 467	68	41	125	1 576	51	634	122	39	558	6	169	290 147
Jász-Nagykun-Szolnok megye	331 558	172	19 089	120	32	122	1 609	54	620	52	68	144	8	171	353 819
Komárom-Esztergom megye	257 914	162	4 371	91	109	215	10 930	85	803	35	104	3 537	26	163	278 545
Nógrád megye	176 901	55	15 489	24	20	64	1 384	44	269	23	14	2 860	11	50	197 208
Pest megye	1 045 276	1 052	20 719	593	980	1 027	30 176	452	5 649	351	1 620	7 463	107	844	1 116 309
Somogy megye	270 191	96	16 794	62	1 547	121	5 301	86	431	31	140	148	30	155	295 133
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye	494 557	171	44 738	69	24	131	2 797	97	1 219	374	47	297	10	1 461	545 992
Tolna megye	198 545	73	9 072	20	178	56	11 983	52	424	17	172	119	8	64	220 783
Vas megye	218 361	96	2 685	26	3 197	75	5 428	51	336	33	53	103	1 894	58	232 396
Veszprém megye	303 309	141	5 336	33	131	197	11 176	120	610	47	136	279	32	180	321 727
Zala megye	244 149	77	7 283	31	3 770	92	4 437	45	366	27	94	74	105	109	260 659
Magyarország	8 504 492	6 272	315 583	4 642	26 774	7 001	185 696	3 571	35 641	3 882	10 038	35 208	2 820	7 396	9 149 016

Vendég nemzetiségek 2011
Megye	arab	kínai	orosz	vietnami	egyéb	azonosított nemzetiségű vendég
Megye	arab	kínai	orosz	vietnami	egyéb	azonosított nemzetiségű vendég
Bács-Kiskun megye	90	101	347	34	2 882	3 454
Baranya megye	208	113	286	47	3 821	4 475
Békés megye	100	43	160	21	1 668	1 992
Borsod-Abaúj-Zemplén megye	160	100	422	42	3 151	3 875
Budapest	2 759	4 982	6 158	2 723	41 438	58 060
Csongrád megye	233	136	327	64	3 871	4 631
Fejér megye	117	101	501	25	3 080	3 824
Győr-Moson-Sopron megye	127	116	277	35	2 496	3 051
Hajdú-Bihar megye	394	131	413	78	4 643	5 659
Heves megye	73	55	208	19	1 636	1 991
Jász-Nagykun-Szolnok megye	101	63	340	30	1 826	2 360
Komárom-Esztergom megye	68	61	211	26	1 751	2 117
Nógrád megye	53	26	94	13	856	1 042
Pest megye	576	316	1 833	216	12 355	15 296
Somogy megye	84	55	197	24	1 880	2 240
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye	75	176	749	28	1 859	2 887
Tolna megye	57	48	142	4	981	1 232
Vas megye	49	43	105	23	1 059	1 279
Veszprém megye	79	64	386	28	2 330	2 887
Zala megye	58	40	181	20	1 560	1 859
Magyarország	5 461	6 770	13 337	3 500	95 143	124 211