A hatalomgyakorlás és a képviselet áttekintő táblája

A békés hatalomátvétel fokozatai

A békés hatalomátvétel Magyarország föderatív rendszerről konföderatív rendszerre átalakulását jelenti

A. Az átalakulás első fokozata

Az első fokozat a globális világhatalom összeomlásáig, de legfeljebb 2019-ig tart.

Mivel ennek az időszaknak a hossza bizonytalan, a feladatok meghatározásánál súlyozni kell az alábbi rendezőelv szerint:

-      minél előbb el kell juttatni a magyar néphez azokat az alapinformációkat, amelyek meggyőzően bizonyítják, hogy a világválság megszüntetésének egyetlen lehetősége a föderatív személet felváltása a konföderatív gondolkodási móddal,

-      az alapinformációkat folyamatosan bővítve meg kell ismertetni az összehangolt teljes önellátás megvalósításának lépéseit,

-      minél több településen el kell kezdeni az összehangolt teljes önellátás – és az ehhez kapcsolódó alulról történő érdekképviselet – kiépítését. 

Feladatok

A súlyozás figyelembevételével, az Útmutató szerint:

A Gondoskodó Magyarország adatbázis 2011-es népszámlálás adataival élősített állománya alapján elkészítettem Magyarország minden településére, járására, megyéjére az összehangolt teljes önellátás előkészítő anyagait (Szent Korona Értékend honlap).

I.  Településeken végzett tevékenységek

A küldetésüket a megismerések gyakorlattá tételében értő és érző szabad magyarok (MAG-ok) saját településen kezdik el tevékenységüket.

1.  Az egy településen élő MAG-ok előkészülnek arra, hogy településük a Szent Korona Értékrend része legyen.

a./   A személyi felkészülést egy összehangoló csoport kialakítása és szakosodott tevékenységvégzése jelenti.

Amennyiben egy adott településen csak egy MAG kezdi a feladat végrehajtását, az ő feladata a csoport kialakítása a szakterületek ismeretátadó anyagainak felhasználásával.

b./   A tárgyi felkészülést a település igény és lehetőség alapadatainak felmérése jelenti. Ezt az összehangoló csoport a választókörzetük adatlapjai közül a településükre vonatkozó adatainak kitöltésével végzi.

c./   Az adatlapon szereplő adatokat az egyik számítógépes programjával elemezzük, és elkészítjük a település igényeinek és lehetőségeinek összevetését azokra a szakterületekre, amelyek érdekeinek összehangolásával a település a szerves egység részeként működik.

       Az összehangoló csoport tagjai saját szakterületük adatait felhasználva és a Szent Korona Értékrend előzőekből megismert irányelvei alapján elkészítik a település működési rendszerének szakirányú részét.

2./ Települési elöljárók és követek jelölése és választása

A Szent Korona Értékrend szerint működő településen élő és választójoggal rendelkező Szent Korona tagok a közszabadság közösségeként szerves egységként működő Magyarország minden elöljáróját közvetlenül választják, a választott személy tevékenységét folyamatosan ellenőrzik és gyakorolják az elöljárók és követek (képviselők) munkájának értékelésével kapcsolatos jogokat a Választási főtörvény szerint.

Az elöljáró-jelöltek Települési Törvényt készítenek. A helyzetfelméréshez szükséges alapadatokat az Útmutató B. – G. függelékei tartalmazzák.

A településekre vonatkozó részletes adatok a Szent Korona Értékrend honlapcsoport „Települések” honlapjain szerepelnek (http://szkertekrend.hu/Telepulesindex.html)

Magyarország elöljárói és követei (képviselői) választásának alapja a területi elöljáróság jelölése és választása.

     Az összehangoló csoport választócsoportokat alakít, amelyek feladata a települési elöljáróság (polgármester és önkormányzati képviselők) választása.

     Az elöljáróság jelöltjei önrendelkezési tervet (polgármesterjelölt), illetve szakmai tervet (önkormányzati tagok) készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (Útmutató A. függelék) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelöltek alakítják meg a Települési Elöljáróságot.

     A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) által készített önkormányzati terv a Település Törvényévé válik.

     A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) tagja a Járási Általános Jelölőgyűlésnek. A település Szakmai Elöljárói az általuk képviselt terület szerinti Járási Szakmai Jelölőgyűlésének tagjai.

     A Települési Elöljáróság lakossági vitát készít elő és tart az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VI/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről. A vita eredményét jegyzőkönyvezi a Települési Elöljáró.

II. Járásokban végzett tevékenységek

Járás kifejezésen – az alaptörvény szintű Választási főtörvény hatályba lépéséig – a hatályos kormányrendeletben meghatározott területet értjük.

A Járási Jelölőgyűlés összeül, ha a járásban lévő és Elöljáróságot választott települések lakóinak száma meghaladja a járás lakosságának kétharmadát.

1.  A Járási Általános Jelölőgyűlés

a./ Jelöltet állít a járás (választókörzet) képviselőjére az Országgyűlés alsóházában.

Az alsóházi képviselőjelöltek önrendelkezési tervet készítenek a járás településeinek törvényei alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A járás lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (Útmutató A. függelék) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt a Járás képviselője az Országgyűlés alsóházában, az általa készített önrendelkezési terv válik a Járás Törvényévé.

     Az alsóházi képviselő tagja a Megyei Általános Jelölőgyűlésnek.

b./ A járás alsóházi képviselője az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VI/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a településeken tartott vita jegyzőkönyvei alapján jogszabálytervezet módosítási javaslatot készít, amelynek szakmai részeit a Járási Szakmai Jelölőgyűlések véleményezik.

c./ Tagjai közül követet állít a Megyei Általános Jelölőgyűlésre.

2.  Minden Járási Szakmai Jelölőgyűlés követet állít az általa képviselt terület szerinti Megyei Szakmai Jelölőgyűlésre.

III. Megyékben végzett tevékenységek

Az első Megyei Jelölőgyűlés összeül, ha a megyében Jelölőgyűlést tartott járások lakóinak száma meghaladja a megye lakosságának kétharmadát.

1.  A Megyei Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít a Nemzeti Tanács tagja elöljárói tisztségre.

a./ A Nemzeti Tanács tagságára jelöltek a megyére vonatkozó önrendelkezési tervet készítenek, a megye járásainak Járási Törvények alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (Útmutató A. függelék) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt a megye általános képviselője a Nemzeti Tanácsban, az általa készített önrendelkezési terv lesz a Megye Törvénye.

     A Nemzeti Tanács tagja az Országos Általános Jelölőgyűlésnek is tagja.

b./ A Nemzeti Tanács tagja az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VI/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a járások alsóházi képviselőinek javaslatai alapján jogszabálytervezet módosítási tervet készít, amelynek szakmai részeit a Megyei Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.

2.  A Megyei Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak

a./ megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzati tag,

b./ megyei társadalmi csoport (szakma) elnöke,

c./ felsőházi képviselő

elöljárói tisztségekre.

A jelöltek a megye szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (Útmutató A. függelék) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

Aki az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az a megye

-    szakma szerinti képviselője az Országgyűlés felsőházában,

-    a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának tagja,

-    a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke.

A felsőházi képviselő és a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja az általa képviselt szakterület Országos Szakmai Jelölőbizottságának.

A megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának tagja.

IV. Országos összehangoló tevékenység

Az Országos Jelölőgyűlés összeül, ha a Jelölőgyűlést tartott megyék lakóinak száma meghaladja az ország lakosságának kétharmadát.

1.  Az Országos Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít

a./ Magyarország elnöke,

b./ Magyarország miniszterelnöke

elöljárói tisztségekre.

ad a./   A Magyarország elnöke (kündü) elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó szabályozási és ellenőrzési tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (Útmutató A. függelék) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke, az általa készített szabályozási és ellenőrzési terv lesz Magyarország Irányító Törvénye.

Magyarország elnöke az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VI/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a Megyei Általános Jelölőgyűlésen megválasztott Nemzeti Tanács tag javaslatai alapján jogszabálytervezet véglegesítési tervet készít, amelynek szakmai részeit az Országos Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.

ad b./  A Magyarország miniszterelnöke elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó végrehajtási tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (Útmutató A. függelék) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke, az általa készített végrehatási terv lesz Magyarország Végrehajtási Törvénye.

2.  Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak

a./ országos társadalmi csoport (szakma) elnöke,

b./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő

elöljárói tisztségekre.

ad a./   Az országos társadalmi csoport (szakma) önkormányzati elnöki elöljárói tisztségére jelöltek az ország szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (A. függelék) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

Az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerező a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának elnöke.

ad b./  Magyarország nemzetközi szervezetekben képviselő elöljárói tisztségre jelöltek Magyarország nemzetközi együttműködésben képviselt szakmai érdekeire vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (A. függelék) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

Aki a jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az Magyarország szakma szerinti képviselője nemzetközi szervezetekben.

V. Országgyűlési képviselőválasztás

Akkor kell a hatalomátvétel eszközeként használni, ha az Alkotmányozó Nemzetgyűlés valamelyik feltétele nem teljesül.

Az elöljárók – természetesen – csak közvetve töltik be hivatalukat.

A részterületek felsőházi képviselőjelöltjei a megyei és országos listát alkotják.

Az alsóházi képviselőjelöltek „egyéni” jelöltként indulnak a választáson.

Amennyiben Országgyűlési képviselőválasztáson történik a hatalmat gyakorló erő meghatározása, akkor Alkotmányozó Nemzetgyűlést kell kiírni, a pártrendszer nélküli hatalomgyakorlás létrehozására.

VI. Alkotmányozó Nemzetgyűlés

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő tevékenységet a Továbbadó Szeren létrehozott „Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsa” végzi.

Tevékenységük célja: A Szent Korona Értékrend bevezetését elrendelő Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételeinek létrehozása a települések, járások és megyék (Budapest) erre irányuló feladatvégzésének összehangolásával.

Mindenkinek tudnia kell, hogy Alkotmányozó Nemzetgyűlés tartása az alkotmányos joghézag miatt törvényes.

1.  Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsának feladatai

a./ Ismeretátadás

     Azokon a településeken, amelyekben a megismertek gyakorlattá tétele megkezdődött, a Szent Korona Értékrend általános (és igény szerinti területre: részletes) ismertetését elvégező nyilvános rendezvényeket össze kell hangolni.

b./ A Szent Korona Értékrend ismertté tétele azokon a településeken, ahol nem volt ismertetés

     Ennek leghatékonyabb eszközeként alkalmazható módszer: azokra a rendezvényekre, amelyeket a megismerés gyakorlattá tételét elkezdett településeken tartunk, a járás többi településeinek képviselőit is meghívjuk.

c./ Jogszabálytervezetek vitára előkészítése

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VI/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetek tervezeteit ismertető anyagok készítése, a javaslatok alapján az elfogadásra ajánlott változatok elkészítése.

Az elfogadásra ajánlott változatok elfogadásának előkészítése a települések Elöljáróságain keresztül a település Szent Korona tagságukat vállaló (az elöljáróknak, követeknek és képviselőknek megbízását adó) lakóival.

d./ Elkészíti a Jelölőgyűlések ügyrendjét.

e./ Összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést

A feltételek teljesülése esetén összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjai részvételükkel erősítik meg megbízatásuk elfogadását.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés nyilvános, de azon döntési joggal csak a Nemzetgyűlés tagjai és a Szent Korona tagságukat megbízatás adásával vállaló Szent Korona tagok rendelkeznek.

2.  Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételei

Ahhoz, hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés határozatai a közvetlen népakarat kifejezésére alkalmasak legyenek, két feltételnek kell teljesülnie:

a./ a 2014-es országgyűlési választás győztes pártjára (FIDESZ) szavazók számánál (2 165 342) nagyobb választói támogatottság, valamint

b./ az elöljárók, a követek és képviselők kiválasztása az előzőekben meghatározottak szerint megtörtént.

A feltételek számszerű adatait az Útmutató G. függeléke tartalmazza.

3.  Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai:

a/  Kimondja, hogy

-    a Lisszaboni Szerződés, a nemzetek feletti érdekérvényesítés iránymutatása, így nem Magyarország Alkotmánya, ezért annak hatálya megszűnik,

-    a 2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye a Lisszaboni Szerződés szerinti idegen érdekeket képviselő irányelveket tartalmaz, ezért megszűnik annak hatálya.

b./ Kimondja a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságát, a Szabadság Alkotmányát Magyarország alkotmányaként meghatározva.

c./ Elfogadja a Szabadság Alkotmányán alapuló irányelveket Magyarország Alaptörvényeként.

d./ Megerősíti a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint, a választók által kiválasztott elöljárók és népképviselők megbízását, ezzel létrehozva Magyarország legfőbb hatalmi szerveit.

B. Az átalakulás második fokozata

Az első fokozat eredménye határozza meg a második fokozatot.

A./  2019-ig összeomlik a föderatív titkos szuperszervezet világhatalma

       Azt kell biztosítaniuk a feladatoknak, hogy az összeomlás

-    ne jelentse a nemzeti érdekérvényesítés feltételeinek megszűnését,

-    ne adjon okot a titkos szuperhatalomnak a terrorista beavatkozásra az alkotmányossági rend erőszakos megdöntésére hivatkozva, 

-    ne eredményezzen polgárháborút.

Feladatok          

Feladatok kiemelten annak a veszélynek az elhárítására szolgálnak, ami az összeomlással megszüntetni igyekszik Magyarország működésének feltételeit 

Az első fokozat feladatai a veszélyelhárítást készítik elő. Ezekhez szervesen kapcsolódnak az alábbi feladatok:

-    az összehangolt önellátás csererendszerű működtetése Magyarországon belül;

-    hatalomátvétel a föderalistáktól Magyarország érvényes jogrendszere szerinti békés lehetőségek felhasználásával;

-    választás a Szent Korona Értékrend Választási törvénye szerint

-    a konföderatív jogrendszer elkészítse és hatályba léptetése

B./  A föderatív titkos szuperszervezet világhatalma 2019-ig nem omlik össze.

Feladatok          

-    A 2014 utáni első tagországi képviselőválasztáson Magyarország konföderalistái választási szövetséget hoznak létre annak érdekében, hogy Magyarország törvényhozó testületének összetétele a Szent Korona Tagok akaratát tükrözze.

-    A 2014 utáni első magyarországi választással megalakult parlament összetétele szerinti két eredménynek megfelelően

=   A konföderalisták többsége létrejön a Magyar Parlamentben 

Ebben az esetben a tagország tiszta konföderatív állammá alakul eszmeileg, jogilag és gazdaságilag; ezzel Magyarország mintát az emberiségnek az emberi életre „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I.” c. jogszabálygyűjtemény Magyarországra vonatkozó részének alkotmánya, alaptörvénye és alaptörvény szintű főtörvényei szerint.

A teljes közjogi rendszerváltás érdekében

+   az Országgyűlés Ügyvivő kormányt választ,

+   visszahívja az Államelnököt,

+   hatályba helyezi a Történelmi Alkotmányosság választási törvényét és

+   három hónapon belülre kiírja az általános választást.    

A többi országra vonatkozó irányelveket „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II.” c. és a „Válaszok a Világtörténelmi Korszakváltáshoz” c. anyagok tartalmazzák.

=   A konföderalisták többsége nem jön létre Magyarország Parlamentjében

     Ebben az esetben a kétpólusú Parlament kialakításával az erőviszony átalakítása a cél, az első fokozat feladatainak folytatásával.

Képviselet

Társadalmi csoportok

Nemzeti Tanács

Feladatai:

1.  Ellenőrzi a jogszabályok törvényességét.

2.  Kezdeményezi és lefolytatja a jogszabályok törvényességébe ütköző eljárásokat

3.  Ellenőrzi a népi kezdeményezések jogalapját.

4.  Kezdeményezi és lefolytatja a megalapozott népi kezdeményezések alapján a szükséges eljárásokat

5.  Kezdeményezi és lefolytatja a megalapozatlan népi kezdeményezések alapján a szükséges eljárásokat

6.  Létrehozza a Honvédelmi Tanácsot a rendkívüli állapottal összefüggő feladatok végrehajtására

7.  Ellenőrzi az országvédelmi terv, és a rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet, valamint annak végrehajtási utasítása jogszerűségét és betartását

8.  Kezdeményezi és lefolytatja az előző pont jogszerűtlenségi és végrehajtási okai alapján a szükséges eljárásokat

Tagok:

Országgyűlés

Feladatai:

1.   Alaptörvény szintű főtörvény módosítás kezdeményezése
2.   Főtörvény módosítás kezdeményezése
3.   Résztörvény alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése
4.   Nemzetközi szerződés megkötésének, módosításának és hatályon kívül helyezésének kezdeményezése
5.   Kormányrendelet alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése

1. Alsóház

Feladatai:

1.   Főtörvény módosítást előkészítését elfogadja vagy elutasítja
2.   Új vagy módosított résztörvény előkészítést elfogadja vagy elutasítja
3.   Jogszabály végrehajtási utasítás előkészítését elfogadja vagy elutasítja

Képviselők:

2. Felsőház

Feladatai:

(1) Kezdeményezi Magyarország miniszterelnökénél a Kormány munkatervének elkészítését vagy módosítását.
(2) Jogalkotási tervet készít és módosít 
a./ Magyarország miniszterelnöke,
b./ az alsó- vagy felsőházi országgyűlési képviselők 
kezdeményezése és/vagy
c./ népi kezdeményezés
alapján.
(3) A Kormány által elfogadott jogalkotási tervet Magyarország miniszterelnöke hagyja jóvá.
(4) A jogalkotási terv szerint jogszabály tervet terjeszt elő az Országgyűlés alsóházának, amelyet 
a./ a tárgykör szerinti társadalmi csoportok felsőházi képviselőinek szakmai ismerete és tapasztalata, valamint
b./ az összes felsőházi képviselő megyéjében (kerületében) szerzett, tárgykörrel kapcsolatos, népakaratot kifejező vélemények 
alapján készít.
(5) Az Országgyűlés felsőházi tagjának
a./ halála,

b./ egészségi állapota miatti, vagy 
c./ önkéntes

lemondása, illetve

d./ visszahívása
esetén Időszaki választás tartását kezdeményezi, a megszűnt megbízatás által érintett területen. 
(6) Az Országgyűlés alsóházi tagjának vagy elöljárónak a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt, népi kezdeményezés alapján indított megbízatás-visszavonó eljárás lefolytatása.

*

Államháztartás

A Gondoskodó Magyarország irányelvei

1.    Az államháztartás feladata és fedezete

Az államháztartás a családi háztartás mintájára épül fel.

A család feladatai (családi egység, magzat, gyermek, anya és szülő védelme) ellátásához szükséges feltételek megteremtése a családi háztartás célja.

Az állam feladata: minden család feladatai ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az igények és a lehetőségek összehangolásával.

Az államháztartás személyi fedezetét a Szent Korona tagok kötelezettségeinek teljesítése adja. Ennek feltétele a jogok gyakorlása.

Az államháztartás tárgyi feltételeit a Szent Korona természetes értékei jelentik:

-    a szellemi adottságunk,

-    a termőföld és

-    a földalatti értékeink.

Az államháztartás felépítése:

-    települési háztartás,

-    járási háztartás,

-    megyei háztartás,

-    államháztartás.

2.    Az államháztartás részei:

2.1  Az állandó életfeltételek biztosítása

-    családfenntartás

-    élelmezés,

-    egyéb ellátás,

-    lakásfenntartás

2.2  Közkiadás (megközelítőleg azonos a jelenlegi költségvetéssel)

-    településműködtetés,

-    nevelés, oktatás,

-    egészségügyi ellátás,

-    nyugdíj,

-    közlekedés,

-    energiaellátás,

-    védelem,

-    kultúra, művészet,

-    közigazgatás,

-    tartalék.

2.3  Fejlesztés

-    kutatás,

-    az általános feltételek fejlesztése.

3.    Az államháztartás alkotmányos alapelvei

3.1  Magyarország államháztartásának a célja, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértéke szerint biztosítsa az alapvető emberi jogokat minden állampolgára számára. Ez nem lehet kevesebb, mint a minimális életföltételek kielégítése.

3.2  Az államháztartás bevételei nem lehetnek kevesebbek a kiadásoknál, az import értéke pedig nem lehet magasabb az exporténál.

3.3  Minden állampolgár kötelességei teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a föltételeket. Az állampolgárokat kötelezettségük teljesítésének arányában illetik meg – az alapvető életföltételeken túli – jogok.

3.4  Minden állampolgár a nemzeti vagyon növekedésének általa megtermelt része szerint vesz részt a közteherviselésben.

Az Államháztartás szabályozása az Alaptörvényben.