Géza és Quedlinburg – ellentétes álláspontok ismertetése

Egy kedves barátomtól kaptam egy levelet [1] , amelyben kifejti ellenvéleményét – bizonyítékokra hivatkozás nélkül – Gézának a 973-as Quedlinburgi szerződéshez fűződő kapcsolatát illetően.

Válaszomat – és jegyzetként a kapott levél tárggyal kapcsolatos részét – az alábbiakban hozom nyilvánosságra:

______________________________________

 

A levélíró 2006-os Szent Korona Tanosságomat felemlítte. Ez egy indulópont a továbbiakhoz.

Felállítottam még 2002-ben egy rendszervázat (ennek kiáramlása volt az - azóta sem változott - Gondoskodó Magyarország leírás) és kerestem az egyes rendszerelemeket, amelyek zárt kapcsolat-hálót hoznak létre (mint egy puzle-játék). Az egyértelmű volt számomra, hogy a Szent Korona a rendszert meghatározó iránymutatás, és – mivel akkor nem volt más - annak eszméjét „tannak” nevezték, hát én is átvettem ezt a megnevezést.

Aztán, amikor elkezdtem anyagot gyűjteni és rendszerezni a rendszer „feltöltéséhez”, rátaláltam előbb XXIII. János pápa II. Vatikáni zsinatot megnyitó beszédében az „Első Sumér Bibliára” hivatkozásra, majd annak magyar változatára (Magyar Biblia), Badiny Jós Ferenc jóvoltából. Sokkal később vettem észre Wass Albert „A hagyaték” c. regényében az erre – mint „az Úr szavára” - történő, félreérthetetlen hivatkozást. Ezzel számomra bizonyított volt az iránymutatás forrása.

Mivel ebben értékrend-meghatározó alaptételként az szerepel, hogy „a Teremtő az embar (férfi és nő kettős egysége) fejére tette a Szent Koronát, hogy azon keresztül a Lélek Fénye uralja és formálja az anyagot”, kézenfekvő volt, hogy az erre épülő eszmét – amely alapja az anyagtalan és anyagi világ kettős egysége - Szent Korona Értékendnek nevezzem.

 

2008-ban készítettem el a „Paradigmavátás” c. könyvem első változatát, amelyet 2011-ban, az alkotmányossági vita végkövetkeztetéseivel kiegészítettem (http://nemzetiegyseg.com/Paradigmavaltas.pdf).

Mivel semmi sincs önmagában, a könyv felépítése rendszerszemléletű, amit a vázlat is mutat:

Eszmei gondolkodási mód (paradigma) váltás (I. Eredet, II. Szabadság, III. Irányítás és vezetés, IV. Megismerhetőség, V. Jogfolytonosság)

Jogi gondolkodási mód (paradigma) váltás (I. Az Alkotmányról, II. Szabadság, III. Tőke és vagyon, IV. Áru és érték, V. Árutermelés és értékteremtés, VI. Iránymutatás)

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás (Bevezetés, I. Tulajdonlás és birtoklás, II. Érdekérvényesülés, III. Önrendelkezés, IV. Szabadság, V. Önazonosság)

 

A Gézával kapcsolatos - krónikák, törvények, nyilatkozatok alapján kialakult - véleményemet az „Eszmei paradigmaváltás” fejezet „Eredet” címe alatt írom le (2 – 17. oldal - ne feledd: bizonyítékokkal alátámasztva!). Géza uralkodásával kapcsolatos megállapításokat a „Szent Korona Tan: Ezeregyszáz év” alcím tartalmazza az alábbi fejezetekkel:

1.  Mi a kereszténység?

2.  Kik a keresztények a zsidókereszténység szerint?

3.  Néhány példa János evangéliumából annak bizonyítására, hogy Jézus nem zsidó származású

4.  A judaizmus és a kereszténység egymással szembenálló alapja

5.  A szembenálló alapok semmibe vétele a királyságban és a Szent Korona Tanban

6.  Zsidó birodalom építése a XIX-XXI. évszázadban

 

Az ezekben bizonyított tények kibékíthetetlen ellentétet jelentenek a „Szent Korona Értékrend: Több ezer (legalább 6000) év” alcímben leírtakkal, amely az alábbi fejezeteket tartalmazza:

1. Az Isteni Iránymutatás

2. Az Isteni Iránymutatás forrása a Magyar Biblia

3. Mit kell tudni a bibliánkról

 

Hangsúlyozom, az eszmei paradigma meglapozója a szabályozási (jogi) és a feltétel-biztosítási (benne: gazdasági) paradigmának.

 

Géza tevékenysége - bizonyítékokkal alátámasztva – az alábbiakat jelentette:

 

1.  Elvette a magyarság egyetemesen gyakorolt szabadságát, amely addig a belső (családok, nemzetségek érdekérvényesítésének összhangja) és külső (nemzetek érdekérvényesítésének összhangja) konföderatív gondolkodási mód érvényesülését biztosította.

Vagyis Géza belső (családok és nemzetiségek feletti érdekérvényesítés) és külső (nemzetek feletti érdekérvényesítés) föderatív paradigmát kényszerített a Szent Korona Tagokra.

 

2.  Megszüntette a magyarság közszabadságban élésének alapfeltételét, amit Kézai Simon Mester Magyar Krónikájában - a „Géza előtti idők” jellemzéseként így írt le:

„Minden magyar egy apától s egy anyától származott, hogyan mondhatnák egyiket nemesnek, másikat nem nemesnek.” (http://mek.oszk.hu/02200/02249/02249.htm)

Ez abban nyilvánult meg, hogy idegeneknek (zsidókereszténységnek, nem állalapító és államalkotó nemzeteknek) adta át a magyarság feletti hatalomgyakorlást, kizárva az őslakósokat saját életterük birtoklási jogának gyakorlásából. 

     Ennek cáfolhatatlan bizonyítékát az Aranybulla XXXI. törvénycikkének (2) §-ában találod, eltorzítva a „Szeri Alkotmányban” még „közszabadsági jogként” megfogalmazott, „ius resistendi et contradicendi” alapelvét:

     2. § Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hőtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké.”

     Álljon itt a Szeri Alkotmányban megfogalmazott eredeti alapelv:

     „10.) Elrendeljük, hogyha mi vagy utódaink közül valaki valamely időkben ezen rendelkezések ellen akarna cselekedni, annak a Nimród és a Gilgames Hothisz ke­reszttel ellátott korona törvénye szerint, ma és minden időben az irányított szabad­ság jegyében bűnhődnie kell.

Az ősiség törvényei nem tűrik a szolgaságot és minden­kinek örök szent szabadság biztosíttassék! Égből eredő életre mindenkinek joga van. Ezért kötöttünk örök vérszerződést!”

(A „korona törvénye” és az „irányított szabadság” fogalmak a Szent Korona Értékrendben közvetlenül szerepelnek.)

 

És végül néhány utalás a föderációra és a konföderációra.

Nyilvánvaló, hogy a világválságot okozó föderatív paradigmát fel kell váltani annak egyetlen alternatívájával, a konföderatív világrenddel. A megszűntetés (pl. EU szétesése) az államok kiszolgáltatottság miatt a föderatív paradigma visszarendeződéséhez vezetne, ezért az átalakulás a járható út.

Válaszom úgy teljes, ha leírom ide vonatkozó anyagaim hivatkozási címeit:

1.  Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga [A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona értékrenden alapuló természetes rendszer (A Lisszaboni Szerződés összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal) – 43-68 oldal] http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf

2.  Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe http://nemzetiegyseg.com/AzEukonfEuropajovokepe.pdf

3.  Kiút a válságból – a föderatív a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá

http://nemzetiegyseg.com/Kiutavalsagbol.pdf

 

Kelt Szegeden, 2015. Új kenyér havának 10. napján

Halász József

 



[1] Igyekezzünk a Teremtést holisztikus egységben, szellemi összefüggéseiben megérteni, vagyis ennek fényében kell Gézára és Istvánra is tekinteni.  Géza Jézus Hitű keresztény ember volt, a keresztségben az István nevet kapta, Jézus első mártírja után. Az általa vallott kereszténységről ez a kép mindent elmond. A híres Istergami oroszlán, amely az általa épített esztergomi palota kápolnáját !!! díszíti. Eredetileg 7 ilyen oroszlán volt, ma már csak egy látható eléggé megrongált állapotban. Géza, vagyis a valódi I. István király magát Atilla – szintén keresztény- nagykirály örökösének tekintette politikai és szellemi értelemben egyaránt. Politikai célja az egységes, konföderatív, „nemzetek Európájának” a megteremtése volt. Így kap egyből szélesebb értelmezést a „Szent Koronai országai vagy a Szent Korona népei” kinyilatkoztatás is. A Quedlinburgi szerződés eredeti célja is ez volt. Mottója: Tedd részeddé, hogy alakítsd! … ugyanis hatással csak arra lehetsz, aminek a részese vagy… ezért vagyunk ma részesei az Európai Uniónak is, hiszen ma is hasonló folyamatok zajlanak, mint 2000 évvel ezelőtt…. így lehet ma azon vitatkozni, hogy kell e nekünk EU tagnak lenni vagy sem, a küldetés és a feladat predesztinál…

…. tehát a Quedlinburgi szerződés ennek a fejlődésnek kívánt utat nyitni, hiszen ekkor még az egyetemes kereszténység feje a magyar király volt… és az egyház szakadás után (1054) – mikor kialakult a kétpólusú római kontra bizánci zsidókereszténység – sem volt a római pápának „hatalma” a magyar király felett, sőt a magyar királynak vétó joga volt a pápával szemben…  tehát a Quedlinburgi szerződés után az országba áramló „lovagok, nemesek, papok”  amolyan cserediákok voltak… tanulni jöttek ide, kereszténységet, országépítést, társadalom működtetést… stb. Ne felejtsük el, hogy Atillától Mátyásig a magyar királyság volt Európa első számú gazdasági és katonai hatalma… Ez a szellemi küzdelem a mai napig folyik!  

A germán törzsek (hiszen ekkor németekről még nem beszélhetünk) nagyon sokat profitáltak ebből a kapcsolatból nemzetté fejlődésük szempontjából. Géza vagyis István udvarából vitték haza magukkal bajor papok Atilla énekét is, ami ma Niebelung énekként maradt fenn és a német nép kialakulásának szellemi motorja volt. A pannon szarmata hunok elvitték ezt a legendát a mai Angliába is, ahol Artur (Altul – Atil) és szent Grál (szent Királ) legenda lett belőle, ami pedig a mai angolok nemzetté válásának szellemi motorja volt… Na és most tegyük fel a kérdést, hogy milyen kultÚr-korszakban élünk? Ez a mostani az emberiség fejlődésben az angol-szász kultúr-korszak, ami Géza vagyis István Jézus hitű magyar király nélkül nem jöhetett volna létre.

 

Ebből a szellemi látásmódból a szent Korona Tan vagy szent Korona értékrend vita más megvilágításba kerül.

Emlékeim szerint 2006-ban, amikor Velemben találkoztunk még te is szent Korona tanról beszéltél.