Magyar Országgyűlés Elnöke

 

dr. Kövér László úr részére

 

Budapest

Kossuth tér 1-3.

1357 

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

Hazánk jelenlegi bizonytalan helyzete az EU-ban, és jövőjének kiszámíthatatlansága kötelezővé teszi minden Hazájáért, Nemzetéért, családjáért felelősen viselkedő ember számára, hogy megismerje válsághelyzet okát, és a hatalmat gyakorlók által tervezett ok-megszüntetési lehetőségét.

 

A hatalmat gyakorló Országgyűlés

-    törvényeket hozott és hoz vagy Nemzetünk érdekei szerint, vagy azzal ellentétesen, államok feletti érdekérvényesítéssel, föderalista elvet követve (ez utóbbit kényszerből, jogharmonizáció alapján – Lisszaboni Szerződés II. CIKK 288. cikke – leghúsbavágóbb példa a földtörvény),

-    csatlakoztatta Hazánkat különböző nemzetközi szervezetekhez, a csatlakozás tényleges társadalmi-, gazdasági- és politikai- (kiemelten nemzetbiztonsági) hatásának eltitkolásával, és ez alapján

-    kötelezettséget vállalt és vállal Magyarország nevében az alaptalan okkal indított és bizonytalan következményű katonai és gazdasági akciókban.

 

Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerint minden magyar állampolgárnak joga van megismerni azokat az adatokat, amelyekkel a hatalom gyakorlói rendelkeznek törvényalkotási munkájuknál használt döntés-előkészítésként. Az ilyen típusú adatokat határozza meg a 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. pontja közérdekű adatokként.

Annak tisztázására, hogy a közérdekű adatokhoz való jog sérült-e vagy nem, az Infotv. 52. § (1) bekezdése ad lehetőséget.

Ez alapján tettem bejelentést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A folyamat még nem zárult le [1] . Dr. Péterfalvi Attila úr, a NAIH elnöke 2015. november 30-án keltezett tájékoztatását az alábbiakkal zárta:

„Ahhoz, hogy a Hatóság érdemben állást tudjon foglalni az Ön által jelzett problémákra, kérem, hogy mihamarabb

-    küldje el a Magyar Országgyűlésnek benyújtott, az Infotv. szerint határidőben meg nem válaszolt közérdekű adatigénylés másolatát, illetve

-    részletesen írja le, hogy a Magyar Országgyűlés közzétételi listájának mely pontjával kapcsolatban merült fel kifogása.”

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

Az Országgyűlés működése azt a látszatot kelti, hogy a hatalomgyakorlás a nép nevében, de a nép érdeke ellenében történik, visszaélve a választók bizalmával.

Az Országgyűlés fenti három tevékenységének előző mondat szerinti minősítése a felhozott – és a beadványban részletezett – bizonyítékok alapján megalapozottnak tűnik.

 

Az Infotv. nem tartalmaz olyan kitételt, hogy csak az 1. sz. mellékletben felsorolt kötelező adatközlésre korlátozódik a közérdekű adatok megismerésének joga, ezért tisztelettel kérem Önt, szíveskedjék cáfolni felvetésemet az alábbi kérdésekre adott válasszal, annál is inkább, mert beadványom esetleges Fővárosi Törvényszéknél történő tárgyalásához – Péterfalvy úr tájékoztatása szerint – ez szükséges.

 

1.  A 2003-as EU-csatlakozási népszavazás előtt már ismert volt az „Európai Alkotmány” (ASZ) tervezete. Ez egyértelművé tette, hogy az integrálás, „kohezionálás” célja a nemzeti érdekek alárendelése egy, azokkal ellentétes és azok fölött érvénysülő érdeknek.

     Az ASZ-ben leírt – hátrányos okozatokat előre vetítő – adatok összes következménynek feltárása lett volna az akkor hatályban lévő 1949. XX. tv-ben is megfogalmazott közérdekű adatok megismerésének teljesítése. Ezt az Országgyűlés és az azt alkotó pártok elmulasztották.

 

Az akkori Országgyűlés milyen döntés-előkészítő adatokkal rendelkezett, ami alapján meggátolta a közérdekű adatok megismeréséi jogának gyakorlását, ezzel kizárva a megalapozott népakarat kifejeződését a népszavazáson?

    

2.  Az Országgyűlés 2004. december 20-án törvénysértő módon erősítette meg az Európai Alkotmányt, amely 2005-ban megbuktatott.

A törvénysértés abban mutatkozott meg, hogy egy folyamatban lévő népszavazás-kezdeményezés egy fázisaként 2004. december 14-én az Alkotmánybíróság 58/2004. (XII. 14.) AB határozatában az OVB elutasító határozatát megsemmisítette és új eljárás lefolytatására utasította az OVB-t, az alábbi indokkal:

„A Magyar Köztársaság alkotmányos rendje szerint tehát lehetséges népszavazás tartása arról a kérdésről, hogy az Országgyűlés megerősítsen-e valamely nemzetközi szerződést – így az ASz-t – vagy sem.”

Ennek értelmében és a természetes jogértelmezés szerint kötelessége lett volna az Országgyűlésnek saját hatáskörében megsemmisíteni az Európai Alkotmányt megerősítő határozatát és népszavazást kiírni a megerősítés tárgyában.

 

Az akkori Országgyűlés milyen döntés-előkészítő adatokkal rendelkezett, ami alapján törvényellenesen megerősített egy nemzetközi szerződést és meggátolta, hogy arról a választók népszavazással döntsenek?

 

3.  A megbukott EU Alkotmány rendelkezéseinek átmentését jelenti a Lisszaboni Szerződés, formailag két szerződés módosításával. (Ezt bizonyítják a tételes összehasonlítások).

Ennek következtében a Lisszaboni Szerződés megerősítésére is kiterjedt az Alkotmánybíróság 58/2004. (XII. 14.) AB határozata, vagyis a Lisszaboni Szerződés megerősítéséről az Országgyűlés által kiírt népszavazásnak kellett volna döntenie és nem országgyűlési határozatnak. Így a Lisszaboni Szerződést megerősítő 2007. évi CLXVIII. törvény jogellenes. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a megerősítés időpontjáig nem készült el a Lisszaboni Szerződés szövege (azt csak 2008. május 9-én hozták nyilvánosságra), így az Országgyűlés „biankó” megerősítéssel hozott törvényt.  

 

     A jogsértéssel kapcsolatos Európai Bírósághoz intézett keresetet [2] elutasították, arra hivatkozva, hogy a Lisszaboni Szerződés megerősítése Magyarország jogi szuverenitásának része.

Az Alkotmánybíróság a 2007. évi CLXVIII. törvényt nem hatálytalanította [3] , saját korábbi határozatát megcáfolva. Ezzel megkérdőjelezte Magyarország jogállamiságát.  

 

Az akkori Országgyűlés milyen döntés-előkészítő adatokkal rendelkezett, ami alapján a tárgy ismerete nélkül, egy Alkotmánybírósági határozatot semmibe véve önkényesen törvényt alkotott, meggátolva a jogszerű követlen népakarat érvényesülését?

 

4.  A NATO-hoz egy megkérdőjelezett és egy cáfolt indoklású háború kapcsolódik.

 

-    Afganisztán megszállásának okaként az USA elleni, 2001. szeptember 11-i támadásokat jelölték meg, célként pedig az al-Káida elpusztítását.

     Az al-Káida abból az iszlamista csoportból alakult 1988-ban, Osama bin Laden vezetésével, amely a CIA megbízásából az afgán ellenállást szervezte, a szovjet megszállás ellen. 

     A 2001. szeptember 11-i támadás körülményei nem tisztázottak. A 2015. november 13-i párizsi vérengzéssel kapcsolatban felmerült nemzetbiztonsági hiányosságok és ellentmondások azonosságot mutatnak a tizennégy évvel ezelőttivel.

    

     Eddig az USA és NATO-szövetségesei – becslések szerint – egymillió afgán gyermeket, nőt és férfit gyilkoltak meg. Az ott kialakult, életre alkalmatlan helyzet eredményezte az afgánok Európába menekülését.  

 

-    Az USA a 2003-ban kezdődött Iraki háború okaként az Irakban gyártott és raktározott tömegpusztító fegyvereket nevezte meg. Már a megszállás előtt nyilvánvalóvá vált, hogy Iraknak nincsenek tömegpusztító fegyverei. Ekkor az USA „keresztesháborúnak” hirdette meg az Irak elleni háborút. Ez a hamis ok-meghatározás különösen most mutatkozik rendkívül károsnak, az Európát elözönlő muszlimok közötti, visszavágási szándékkal érkező személyek vallási indíttatásával összefüggésben, pl. a párizsi merénylettel kapcsolatban.

 

     A 2008-ig tartó Iraki háborúban az USA és NATO-szövetségesei – ugyancsak becslések szerint – több  mint egymillió iraki gyermeket, nőt és férfit gyilkoltak meg.

Az ott kialakult, életre alkalmatlan helyzet eredményezte az irakiak Európába menekülését. A kialakult politikai és gazdasági káosz következménye az Iszlám Állam, így annak tevékenysége csak másodlagos oka a migrációnak.

 

     Magyarország a NATO tagja. Részt vett és részt vesz azokban a bizonytalan vagy hamis okkal indított háborúkban, amelyek tényleges célja a megtámadott országokban a politikai és a gazdasági hatalom megszerzése és megtartása. Ezek a terrorizmus ismertetőjegyei. Ennek következtében a támadók terroristák, a támadottak pedig önvédelmi harcot folytatók. Ez utóbbiak számára potenciális célpont minden olyan ország – így Hazánk is -, amely részese a megszálló háborúnak.

 

Az Országgyűlés milyen döntés-előkészítő adatokkal rendelkezett, ami alapján elrendelte a részvételt az USA-NATO által indított terrorista háborúban, amely közvetlen nemzetbiztonsági veszélyt jelent, célpontként kijelölve Hazánkat a terrorizmus ellen önvédelmi harcot folytatók számára.

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

A fenti kérdések azokra a döntés-előkészítő adatokra vonatkoznak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a választók meggyőződjenek arról, hogy az őket képviselő hatalomgyakorlók az ő érdekeiket képviselik és nem róluk, de megkérdezésük nélkül egy idegen érdekkör képviseletében döntenek.

 

Tisztelettel

 

 

dr. Halász József

6723 Szeged, Szilléri sgt. 49/a, 30/6163894, Halasz450405@digikabel.hu