A Huxit-ról

A Huxit-ról szóló vita egyre kiteljesedik.

 

Az EU-ból kilépés nagyon felelősségteljes lépés. Össze kell vetni a kiszolgáltatottságunk következtében előálló hátrányokat azokkal az előnyökkel, amelyeket az EU-n kívüliség jelent. Külön-külön érvelni semmi más, mint az emberek tudatos félrevezetése.

Az összevetésnek egyértelmű az eredménye: a nyugati civilizáció gazdaságközpontú társadalomszervezési rendszerének fenntartása mellett a hátrányok erősebbek az előnyöknél. Ezzel azonos hatású az Orbán-megoldás, a látszat konföderatív társadalomszervezés, ahol a gazdaság és a védelem integrált, a többi terület látszat-konföderalisztikus „nemzetállami” érdekképviselet.

Ebből az következik, hogy felelősen csak teljes paradigmaváltással együtt lehet kezdeményezni Magyarország kilépését az EU-ból, vagyis az ősi civilizáció emberközpontú társadalomszervezési rendszerének alkalmazásával.  

 

Véleményem és eddigi tevékenységem figyelmen kívül hagyása nem lehetséges, hiszen tény, hogy én tettem eddig a legtöbbet az EU-ból kimaradásunk, majd kilépésünk érdekében.

Az igazság-alapú ismeretterjesztésben nemcsak nem támogatott egyetlen média vagy párt által sem, de igyekeztek minden eszközzel gáncsolni. Mára minden tv-ből (beleértve a „nemzetieket” is) kitiltottak.

 

Annak, akit már most zavar, hogy „sok az én”, szíves figyelmébe ajánlom, hogy mindaz, amit leírtam és leírok, az ősi civilizáció Szent Korona Értékenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének következménye és nem az én személyes érdemem.

 

Az „Huexit” eddigi eseményei:

 

1.  Amikor 2003-ban a belépési népszavazással kapcsolatosan végigjártam az országot, senki nem hitte el azt, amit – az EU honlapjáról nyert információkkal – bizonyítottam. Magánkiadásban megjelentettem az „EU nem, sehogysem” c. könyvemet, összehasonlítva az EU-val kapcsolatos információkat - az akkor már leközvetített - Szent Korona Értékrendre épülő Gondoskodó Magyarország (http://nemzetiegyseg.com/GM1.pdf)  programmal.

„Mi hiszünk abban a pártban (MDF, FIDESZ, Kisgazdák, SzDSz, MSZP) és annak a vezetőiben, amire szavaztunk”– mondták.

 

2.  2005-ben nyilvánosságra hozták az EU Alkotmánytervezetet, amit tételesen összehasonlítottam a Gondoskodó Magyarország programmal („A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona értékrenden alapuló természetes rendszer” - http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf 69 - 186. oldal) és ez alapján – tehát tételes alternatívát meghatározva – kezdeményeztem népszavazást az EU-ból kilépés érekében, amit az OVB és az Alkotmánybíróság egyaránt elutasított. Franciaországban és Hollandiában rendezhettek népszavazást az EU Alkotmányról. Mindkét országban elutasították az EU Alkotmány tervezetet.

 

3.  A megbukott EU Alkotmány tételeit átcsoportosították, és a Római Szerződés módosításaként foglalták össze a Lisszaboni Szerződésben, amit önálló nemzetközi szerződésként akartak életbe léptetni. A tagállamoknak kellett megerősíteni a szerződéstervezetet, ahogyan az a nemzetközi szerződések esetében kötelező. A megerősítésre 2007. év végétől volt lehetőség. Mivel nem nemzetközi szerződésről, hanem a ratifikálási folyamat egy fázisáról volt szó, így az nem minősült az 1949. évi XX. tv. által tiltott témának, ezért népszavazást kezdeményeztem a megerősítésre. Az OVB elutasította az indítványt, az Alkotmánybíróság viszont nekem adott igazat, de az országgyűlési megerősítő szavazás után, tehát a jóváhagyott népszavazás-kezdeményezés okafogyottá vált.

 

4.  2008-ban az EU Parlamentben „Függetlenség, demokrácia” névvel megalakult az „eu-szkeptikus” frakció, amely vezetője, Jens-Peter Bonde úr felkért egy összehasonlító elemzésre az EU által alkalmazott föderáció és a korábbi összevetéseiben szereplő konföderatív társadalomszervezési módszer összehasonlításával (Az önigazgatás (szubszidiaritás) Pajzsa a Magyar Modell” - http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf 43 - 69. oldal). 

     A 2009-re tervezett „Európai Konföderáció” c. konferenciát az EU vezetése megtiltotta, Bonde úr lemondott frakcióvezetői tisztjéről és EU-tagságáról.

 

 

5.  2011-ben Morvai Krisztina EP képviselő felkért a válság megoldásával kapcsolatos, a föderáció és a konföderáció összehasonlításán alapuló tanulmány készítésére, amelyhez az EU hivatalos adatait használtam fel. („Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe” - http://nemzetiegyseg.com/AzEukonfEuropajovokepe.pdf és „Kiút a válságból – a föderatív a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá” - http://nemzetiegyseg.com/Kiutavalsagbol.pdf).

     A tanulmány hatása mindössze annyi, hogy 2012-ben az EU vezetői közül többen kijelentették: „én nem vagyok föderalista”, de semmilyen lépés nem történt az EP-ben a föderalizmus alternatívájának alkalmazására.

 

6.  A 2012. január elsején hatályba lépett „Alaptörvény” csak a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségekről tiltotta népszavazás indítását (a jogról nem), ezért ismét népszavazást kezdeményeztem az EU-ból történő kilépésről. A kezdeményezést az Országgyűlés Alkotmányossági Bizottsága jogilag megalapozottnak minősítette, a Kúria viszont nem, így nem lehetett népszavazást tartani.

     Az Alkotmánybíróság határozatával – mi szerint a kötelezettség és a jog azonos – módosították az Alaptörvényt.

 

7.  2016-ban Orbán Viktor bejelentette, hogy kezdeményezik a „kvóta népszavazást”. Ez azt jelenti, hogy az Alaptörvény nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésére vonatkozó, népszavazást tiltó rendelkezése a gyakorlatban nem érvényesül, ismét népszavazást kezdeményeztem az EU-ból kilépés tárgyában. Az indítványt azok a hatóságok (NVB és Kúria) elutasították, amelyek a kvóta-népszavazást jogszerűnek minősítették.

__________________________________________

 

A Brexit győzelmével megismétlődött az 1990-es magyarországi választás utáni helyzet, aminek jellemzésére elég az MDF-es Beke Katát idézni: „Te Jóisten! Győztünk! Most mit csináljunk.”

A Brexit-ellenesek legfőbb kifogása az, hogy nincs program az EU-n kívüli Nagy-Britannia életének meghatározására. A Brexit-et elindító vezetők sorra elhárítják a miniszterelnöki jelülést.

Ezt mi magyarok elkerülhetjük, ha nem populista szónokok és nyugati civilizáció szemellenzőjével elhomályosított „köztiszteletben álló” megmondóemberek tévesztik meg az embereket beszédeikkel.

Olyan vezetők kellenek, akik elkezdik településeként és budapesti kerületenként az Új Élet szervezését az ősi civilizáció iránymutatása (Alkotmánya) és irányelvei (Alaptörvénye) szerint (ld. „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” (A Szent Korona Értékrend alkalmazásának magyar és nemzetközi jogszabálytervezetei) - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf), akik érzelmileg és értelmileg alkalmasak az egyetemes Magyarság vezetésére.

 

Ehhez minden rendelkezésre áll, az eszmei-, a szabályozási- és a gazdasági koreszme-rész (paradigma) egyaránt. Bárki elérheti a Szent Korona Értékrend honlapon (http://szkertekrend.hu/).

 

Szeretettel, Halász József