A mai magyar szavak és kifejezések azonossága a hun-szkíta nyelvvel
Dr. Rippel Emilia: Áttörés a nyelvészetben!   A mai magyar szavak és kifejezések

Dr. Rippel Emilia: Áttörés a nyelvészetben!


Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét  ismertük.
Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a  Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek ie. 500 körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:


Szavak:

 

(fel)avatni, felkenni = kenin

légy = ledzsi  (v.ö. "madzsar")

(halotti) tor =  tor

lejtő = lüthü

alma = alma

ló =

árpa = árpa

lyuk =  liku

át, által =  alta

ma =  ma

az = ajsz

menni = menin

az ott távol = oti

mi = minkh

az  ott = hot

mi leszünk = minkh leszinkh

bagoly = bagialu

mi?  = mi

baj =  bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj)

minket = minkhüt

balta = balta

moha =  muha

be = béh

Nap =  napi

béka = béka

nekem = nikhüm

belül =  béivüle

nem = nen

bogár = mütür (v.ö.  mütyür)

nyil = neil

bor = bor

ország, uralom = urruság

élő, eleven = eleved

ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben:  "terümtevé miü isemüköt, Ádámut" = teremté ősapánkat  Ádámot)

én = ejn

piramis = gula

én leszek = ejn  leszim

por = poura

engem(et) =  inkmüt

rá = wra

erdős  hegyvidék = kert

régi = avesi (v.ö. avitt, avas)

ész = esze

rengeteg, tengernyi =  tegngirdi

eszes, okos =  eszisi

sár = sár

ez = ejsz

sarló = sarlagh

ez itt = hit

sas = sas

fa = fo(a?)

sás = sás

falevél = zize (v.ö. hangutánzó  szavak)

sáska = saska

felmenők = elüd (v.ö. előd)

sisak = sisak

folyómeder = tur (v.ö.  "hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére")

só = sava (v.ö. sava borsa)

fújni = fuvin

sör = ser

fű = föve (v.ö. föveny)

szag = szaghu

gömb = theke (v.ö. "nincs nálam boldogabb e  földtekén")

szagolni = szaghin

göröngy  = bog

száj =  szá(h)

ha = cha

szám = szán

had =  hada

szar = sara

hal  = kala

száraz = sziki (v.ö. "Ég a napmelegtől a kopár  szík sarja")

hány? = kháni

szél = szele

harcos  = vitesi

szem = szöm, szüm

hatvan: hotu ben  tiz

szét = szeit

hegyalja = soprun

szó = szava

hó = hava,  havas

te leszel = ti leszil

hol? = chol

tegez  = thegisz

hová? = chowrá

tenger = tengir

húsz = khuszi

teremni =  termin

igen = éjen

teve = tüve

járni = járin

ti = tikh

jönni = jüven

ti  lesztek = tikh lesztikh

kapu = kapu

tíz =  tíz

kard = szurr (v.ö. "szúr is dőf is")

tizenkettő = tiz hen keltu

kettő = keltü

tó = tava

kéz = kézi

tő (növény töve) =  tüvi

ki? = ki

tudni =  tondin

kicsi = kücsü

tűrni, elviselni: türen

kincs = küncse

úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a  korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata)

kívül = küivüle

út = utu

kopasz, tar = tar

vár = vara

közösülni =  batten (v.ö. b@-ni)

vásár = vásár

kút = kutu

virág = viragh

kutya = kutha

víz = vezi

külön = klün

vm.-nek a fele = vele

lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű  rendszer)

völgy = vüldi

 

Ragozás:

-on, -en, -önhen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra

A  főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh.  A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.

A tárgy ragja:  magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés; mássalhangzóra végződő  szavaknál -et végződés.

A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál  -je végződés; mássalhangzóra végződő szavaknál végződés.

A  részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő  + -ekhneki.

A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül  szóvégződés.

 

Birtokos személyragos főnevek:


nyilam = neilim  nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej  nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok  = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik =  neiliakh

A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi  rokonságot. A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset  tartalmazza, amelyek most, 1500 évvel később a mai magyar fülnek  egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása  alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az  őstörténet kutatásnak hatalmas lökést ad.


Mérvadó nyelvészi  vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag  kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos Akadémia nagyon  hallgat a témáról. Én egyetlen reakciót tartok
elfogadhatónak  részükről:


"Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a  kódexek, akkor a föld alól is előkerítjük őket."

De ezt sajnos  még nem mondták. Bármi más válasz pedig mellébeszélés. Mert ha már a  nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA feladata az  eredeti kódexek felkutatása. (A neten megjelent, hogy az MTA egy  irodistája küldött valahova Iránba egy levelet, amire  nemleges választ kapott, vagyis lerázták, és az MTA ezzel lezártnak  tekinti az
ügyet.)

Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos  állásfoglalást az ügyben. Noszogassuk őket emberek, hogy dolgozzanak  a pénzükért!!!

És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a  Tárih-i Üngürüsz krónika napvilágra hozására  kellett.


Források:
http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm
http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092756&evfolyam=IV&szam=4
http://corpuscuit.us/joma/index.php?option=com_content&view=article&id=677:dr-detre-csabahun-szavak-szoevegek&catid=63:figyeloe-2009&Itemid=45





 

Néhány szkíta – hun meghatározás értelmezése

 

„A legnagyobb érték a Fentről jött Tudás és a Szabadság kettős egysége.”

„Szabadság = a hagyományokon keresztül, szeretettel érvényesített Isteni akarat.”

„Hagyomány = a mindennapokban gyakorlattá vált Tudás.”

„Szeretet = közösségbe tartozás felismerése, elfogadása és érvényesítése.”

 

Néhány meghatározás Aquinói Szent Tamástól:

„Bölcsesség = a hit és a tudás kettős egysége.”

„Hit = meggyőződés és bizalom valakiben vagy valamiben.”

„Meggyőződés = olyan mértékű tudás, amelyet a tapasztalat igazol.”

„Bizalom = a meggyőződést teremtő erővé emelő kegyelem.”

„Tudás = ismeret és tapasztalat”

 

Ezek megnyilvánulása

- a Magyar (Paralel) Bibliában: a Teremtő a Szent Koronát az ember fejére tette, hogy ezen keresztül a Lélek Fénye uralja és formálja az anyagot;

- Wass Albert „A hagyaték” (Apó, a Nemzet Táltosa): „Nem papírra vetett betűkből ered a tudás, fiam, hanem lélekből s értelemből, ami az Úrtól való.”

 

Az anyagtalan és anyagi világ kapcsolata szerves egység. Kölcsönhatásuk adja az egységet. 20-án Dobogókőn ennek jegyében gyűlünk egybe.