Dr. Rippel Emilia: Áttörés a nyelvészetben!
Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze
3 ital nevét ismertük.
Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex
és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A
kódexek ie. 500 körül illetve 700 táján
készültek. Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv
összevetése a mai magyar nyelvvel:
Szavak:
(fel)avatni, felkenni
= kenin
|
légy = ledzsi
(v.ö. "madzsar")
|
(halotti) tor = tor
|
lejtő = lüthü
|
alma = alma
|
ló = lú
|
árpa = árpa
|
lyuk = liku
|
át, által = alta
|
ma = ma
|
az = ajsz
|
menni = menin
|
az ott távol = oti
|
mi = minkh
|
az ott = hot
|
mi leszünk = minkh leszinkh
|
bagoly = bagialu
|
mi? = mi
|
baj = bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj)
|
minket = minkhüt
|
balta = balta
|
moha = muha
|
be = béh
|
Nap = napi
|
béka = béka
|
nekem = nikhüm
|
belül = béivüle
|
nem = nen
|
bogár = mütür (v.ö. mütyür)
|
nyil = neil
|
bor = bor
|
ország, uralom = urruság
|
élő, eleven = eleved
|
ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: "terümtevé miü isemüköt, Ádámut" = teremté ősapánkat Ádámot)
|
én = ejn
|
piramis = gula
|
én leszek = ejn leszim
|
por = poura
|
engem(et) = inkmüt
|
rá = wra
|
erdős hegyvidék = kert
|
régi = avesi (v.ö. avitt, avas)
|
ész = esze
|
rengeteg, tengernyi = tegngirdi
|
eszes, okos = eszisi
|
sár = sár
|
ez = ejsz
|
sarló = sarlagh
|
ez itt = hit
|
sas = sas
|
fa = fo(a?)
|
sás = sás
|
falevél = zize (v.ö. hangutánzó szavak)
|
sáska = saska
|
felmenők = elüd (v.ö. előd)
|
sisak = sisak
|
folyómeder = tur (v.ö. "hol a kis Túr siet beléje, Mint a
gyermek anyja kebelére")
|
só = sava (v.ö. sava
borsa)
|
fújni = fuvin
|
sör = ser
|
fű = föve (v.ö. föveny)
|
szag = szaghu
|
gömb = theke (v.ö. "nincs nálam boldogabb e földtekén")
|
szagolni = szaghin
|
göröngy = bog
|
száj = szá(h)
|
ha = cha
|
szám = szán
|
had = hada
|
szar = sara
|
hal = kala
|
száraz = sziki (v.ö.
"Ég a napmelegtől a kopár szík sarja")
|
hány? = kháni
|
szél = szele
|
harcos = vitesi
|
szem = szöm, szüm
|
hatvan: hotu ben tiz
|
szét = szeit
|
hegyalja = soprun
|
szó = szava
|
hó = hava, havas
|
te leszel = ti leszil
|
hol? = chol
|
tegez = thegisz
|
hová? = chowrá
|
tenger = tengir
|
húsz = khuszi
|
teremni = termin
|
igen = éjen
|
teve = tüve
|
járni = járin
|
ti = tikh
|
jönni = jüven
|
ti lesztek = tikh lesztikh
|
kapu = kapu
|
tíz = tíz
|
kard = szurr (v.ö. "szúr is dőf is")
|
tizenkettő = tiz hen keltu
|
kettő = keltü
|
tó = tava
|
kéz = kézi
|
tő (növény töve) = tüvi
|
ki? = ki
|
tudni = tondin
|
kicsi = kücsü
|
tűrni, elviselni: türen
|
kincs = küncse
|
úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó
módosulata)
|
kívül = küivüle
|
út = utu
|
kopasz, tar = tar
|
vár = vara
|
közösülni = batten (v.ö. b@-ni)
|
vásár = vásár
|
kút = kutu
|
virág = viragh
|
kutya = kutha
|
víz = vezi
|
külön = klün
|
vm.-nek a fele = vele
|
lakatlan határsáv = gyepű (v.ö.
honfoglalás utáni gyepű rendszer)
|
völgy = vüldi
|
Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra
A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő
+ -ekh. A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
A tárgy ragja:
magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés; mássalhangzóra
végződő szavaknál -et végződés.
A birtokjel: magánhangzóra
végződő szavaknál -je végződés; mássalhangzóra
végződő szavaknál -é végződés.
A részeshatározó ragja:
egyes szám: -neki; többes szám: szótő + -ekhneki.
A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.
Birtokos személyragos főnevek:
nyilam = neilim
nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh
A fellelt hun szavak mintegy fele
mutat magyar nyelvi rokonságot. A fenti válogatás közülük is csak azt a
keveset tartalmazza, amelyek most, 1500 évvel később a mai magyar
fülnek egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA
írása alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az
őstörténet kutatásnak hatalmas lökést ad.
Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek
egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag
kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos Akadémia nagyon
hallgat a témáról. Én egyetlen reakciót tartok
elfogadhatónak részükről:
"Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld
alól is előkerítjük őket."
De ezt sajnos még nem mondták. Bármi más válasz pedig mellébeszélés. Mert
ha már a nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA feladata
az eredeti kódexek felkutatása. (A neten megjelent, hogy az MTA egy
irodistája küldött valahova Iránba egy levelet, amire nemleges választ
kapott, vagyis lerázták, és az MTA ezzel lezártnak tekinti az
ügyet.)
Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást az ügyben. Noszogassuk
őket emberek, hogy dolgozzanak a pénzükért!!!
És hogy ne kelljen annyi évet
várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz krónika napvilágra hozására kellett.
Források:
http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm
http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092756&evfolyam=IV&szam=4
http://corpuscuit.us/joma/index.php?option=com_content&view=article&id=677:dr-detre-csabahun-szavak-szoevegek&catid=63:figyeloe-2009&Itemid=45
Néhány szkíta – hun meghatározás értelmezése
„A legnagyobb érték a Fentről jött Tudás és a Szabadság kettős egysége.”
„Szabadság = a hagyományokon keresztül, szeretettel érvényesített Isteni
akarat.”
„Hagyomány = a mindennapokban gyakorlattá vált Tudás.”
„Szeretet = közösségbe tartozás felismerése, elfogadása és
érvényesítése.”
Néhány meghatározás Aquinói Szent Tamástól:
„Bölcsesség = a hit és a tudás kettős egysége.”
„Hit = meggyőződés és bizalom valakiben vagy valamiben.”
„Meggyőződés = olyan mértékű tudás, amelyet a tapasztalat igazol.”
„Bizalom = a meggyőződést teremtő erővé emelő kegyelem.”
„Tudás = ismeret és tapasztalat”
Ezek megnyilvánulása
- a Magyar (Paralel) Bibliában: a Teremtő a Szent Koronát az ember fejére
tette, hogy ezen keresztül a Lélek Fénye uralja és formálja az anyagot;
- Wass Albert „A hagyaték” (Apó, a
Nemzet Táltosa): „Nem papírra vetett betűkből ered a
tudás, fiam, hanem lélekből s értelemből, ami az Úrtól
való.”
Az anyagtalan és anyagi világ kapcsolata szerves egység. Kölcsönhatásuk
adja az egységet. 20-án Dobogókőn ennek jegyében
gyűlünk egybe. |