Lehet, hogy alábbi írásomban megfogalmazott
tisztázást előbb kellett volna megtennem.
Remélem, most sem késő.
Az írás alapján kérlek, döntsd
el:
- szerinted
munkám döntés-előkészítésként támpontot ad az ősi civilizáció
Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezéséhez, és ez
jelenti a tényleges rendszerváltást, vagy
- egyetértesz
azzal az ellenem megfogalmazott állítással, mi szerint Szegedről akarom meghatározni, hogy hogyan
szervezzék életüket a különböző településeken lakók.
Ez utóbbi esetben marad a
tisztelet egymás iránt, de kapcsolatunk folytatása okafogyott.
_________________________________________
Miután
a tényleges rendszerváltás már „a spájzban van”, félre kell tennem az
udvariaskodást és (akár barátommal szemben is) határozottan és keményen vissza kell utasítanom azt a véleményt, mi
szerint én Szegedről akarom meghatározni, hogy hogyan szervezzék
életüket a különböző településeken lakók.
Ha
csak ennyit mondanék, akkor azonos lennék azokkal, akik kinyilatkoznak.
Viszont éppen a kinyilatkozókkal
állok szemben, mint Aquinói Szent Tamás a dogmatikusokkal, amikor egy
vita során, azok kifogytak az érvekből, és ezt mondták Tamásnak: „De
hát ott van a dogma!”, mire Tamás: „Tudom – a fejére mutatott – itt meg az
eszem!”
Nem
árt, ha tudjuk, miről beszélünk. Amikor ez tisztázódott, akkor lehet
eldönteni, hogy kit vezet az „én” és ki az, aki már visszaalakult „személlyé”.
(Hamvas Béla Smaragdtáblák elemzésére utal az idézőjel.)
Tehát
mondom tovább az érveket, úgy, hogy a dogmatikus kinyilatkozás és annak
cáfolata már megtörtént, így a Szent Korona Értékrend személyemre szólónak
álcázott támadása következett be.
Kezdjük
hát!
Társadalomszervezési
rendszerek
A
nyugati civilizáció társadalomszervezése az emberek, települések, nemzetek fölötti
érdekérvényesítést (föderációt)
szolgálja. Ez a megosztottság,
aminek hatalmi kifejezője az önkényuralom (diktatúra).
Az
ősi civilizáció társadalomszervezése konföderatív,
vagyis az emberek, települések és nemzetek érdekérvényesítésének
összehangolására épül. Ez a
közszabadság, aminek hatalmi megfelelője magában a kifejezésben
van.
Alkotmány
(Iránymutatás)
Miután
mindkét társadalomszervezési rendszer egy-egy adott földrajzi területen
(országban, földrészen) érvényesül, az
adott földrajzi területen egyetemes
iránymutatásnak kell érvényesülnie.
A
nyugati civilizáció Emberi Iránymutatást (történeti
alkotmányosságot) követ, ami megengedi
az iránymutatás változtatását, természetesen a kirekesztő
társadalmi csoport érdekeinek érvényesítésével.
Az
ősi civilizáció alapja
az Isteni Iránymutatás (történeti alkotmányosság), ami ezért örök
és változtathatatlan.
Alaptörvény
(Irányelvek)
Az
irányelvek (Alaptörvény) az iránymutatásnak (Alkotmánynak) egy adott földrajzi területen
érvényesülő, társadalmi együttélésre vonatkozó általános szabályait
egy történelmi időszakra határozza meg. Ennek megfelelően, a társadalmi változások hatására
élősíteni kell: új helyzetek szabályozásával, meglévő
helyzetekben történt változások átvezetésével és idejét múlt szabályozások
kiiktatásával.
Törvények
A
nyugati civilizáció társadalomszervezési rendszerében a mindennapokra vonatkozó társadalmi
együttélési szabályokat (Törvényeket) az
Országgyűlés hozza, a kirekesztő társadalmi csoport által
(közvetve vagy közvetlenül), felülről
kezdeményezve, zárt döntési folyamatként.
Az
ősi civilizáció társadalomszervezési rendszerében Törvényeket alulról (településektől) kezdeményezve, a Nemzetgyűlés
vagy az Országgyűlés hozza, nyitott döntési folyamatban. Ebben az
esetben a nyílt döntési
folyamatot indító döntési helyzet a
településeken keletkezik, és a különböző döntési fázisokon
keresztül válik hatályossá.
____________________________________________
Aki
azon van fennakadva, hogy én kaptam azt a küldetést, hogy az Isteni Iránymutatást közvetítsem,
és annak történelmi korunkra vonatkozó irányelveit
leírjam, azt arra kérem: nézzen sajátmagába. Azt fogja látni, hogy nem érzi saját küldetését, ami semmivel
sem kisebb jelentőségű az enyémnél, a „porszemek” kapcsolati
rendszerében.
Aki fennakad a „porszemen”, most
hagyja abba az olvasást!
Üdvözlöm
azokat, akik tovább olvassák írásomat!
Az
alábbiakat tartalmazó, „Az Új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent
Korona” c. könyvet „jogszabály-tervezet gyűjteményként” határoztam
meg, kifejezve azt, hogy az abban foglaltak támpontként (kézikönyvként, iránytűként) kezelendők,
és az alulról szerveződés során, az
Iránymutatás szellemét követő érvek alapján változtathatóak.
A
Szabadság Alkotmánya a közvetített Isteni Iránymutatás, ezért lényege (szabadság címzettjei,
feltétele és megvédési kötelezettsége) változtathatatlan,
de a kiegészítő szakaszok
formai (jogi) megfogalmazása a Nemzetgyűlés hatályba léptető
határozata előtt változtatható.
Magyarország
Alaptörvénye tartalmazza az
Irányelveket.
Támpontot ad a településtől induló, alulról
szerveződéshez, ugyanakkor annak hatása visszacsatol az Alaptörvényhez, vagyis alátámaszthatja annak
változtatását.
(Nem
jogi megfogalmazása a „Gondoskodó Magyarország” programban olvasható.)
Az
Alaptörvény
- az általános tizedes rendszert használja eszközként család, település, járás, megye, ország esetében az érdekérvényesítés összehangolására,
- a feladat-központú tizedes rendszert pedig az ember társadalmi hovatartozása (kor, nem, istenhit, származás,
szakma, hivatás) szerint érdekképviseletre.
(Ezek
működését a „Hatalomgyakorlási”-
és a „Választási” főtörvények pontosítják, amelyek a „Jelkép- és ünnep” főtörvénnyel együtt – az Iránymutatás
szellemében, érvekkel alátámasztva – változtathatóak az azokat hatályba
léptető Nemzetgyűlési határozatig.)
Összefoglalva:
Eddig
elvégzett Kündü-feladataim döntés-előkészítésként szolgálnak, amennyiben az Isteni Iránymutatás közvetítését és ennek
korunkra alkalmazását tartalmazza, amellyel biztosítottá válik, hogy a településektől induló társadalmi
együttélés szabályok kidolgozása során
- ne lehessen eltérni az
Isteni Iránymutatástól és
- a társadalmi csoportok
érdekeinek megfogalmazása alkalmas legyen azok összehangolására (a szerves
egységként élő társadalom kialakítására).
Amikor
eddig eljutok a szent Korona Értékend ismertetésben, rögtön elhangzik a
kérdés: „Mikor lesz ez?” A
válasz: akkor, amikor az eszmei tőkét olyan nagyságú társadalmi
tőke támogatja, amely elegendő
politikai tőkét eredményez a rendszer (paradigma, koreszme) váltáshoz.
A társadalomszervezésnek ez a célja.
Nem a „szenvedő szabadság” túlélésért esedező segélykiáltása (ezt tettük ezer évig), hanem a „cselekvő szabadság” újjáteremtési cselekedete. (Az
idézőjeles kifejezések Amathia Sen gondolatait közvetítik.)
Településenként más-más együttélési forma
alakult ki, az ott élők jellemzői, szokásai, valamint a
természeti adottságok szerint.
A
különbözőségek fölött áll az azonosság, ami abban mutatkozik meg, hogy mindenki egyetemes érdeke a különböző érdekek összehangolása
a különbözőségek gyűlöletforrássá alázása helyett, vagyis a közösségvállalás a megosztottság helyett.
Az
egyes társadalmi csoportok (család
– nem és korosztály -, istenhit-követés, nemzetiség, egészségügy,
nevelés-oktatás, kultúra, művészet, védelem, környezetvédelem, mezőgazdaság,
élelmiszeripar, könnyű-, nehéz- és energiaipar, vendéglátás,
szolgáltatás, közlekedés-szállítás, kereskedelem) érdekérvényesítésének képviseletét a feladat-központú tizedes
rendszer szerint kell szervezni minden településen.
Az
ebben részt vevők közül
bizonyságtétellel (vagyis alkalmasságuk bizonyításával) választódnak ki a felsőházi képviselők, valamint
azok, akik a nemzetet az irányításban
vagy a vezetésben (miniszterek, minisztériumi vezetők) nemcsak alázattal, hanem szakmai
tudással és tapasztalattal szolgálják.
Ehhez a munkához támpontot adnak az
irányelvek.
A
településen élő, különböző társadalmi csoportokba tartozó emberek
érdekérvényesítését olyan Szent Korona Tagnak kell összehangolnia, aki
képes kompromisszumot meghatározni
és érvényesíteni az összehangolás (szerves egységként élés) érdekében. Ehhez
a munkához a település minden
lakosának aktív támogatása szükséges, amit az általános tizedes rendszer szerinti szervezéssel kell elérni.
Ő
közülük – ugyancsak bizonyságtétellel - választódnak ki az alsóház tagjai, valamint az irányító-
és vezető szervezetekben az érdek-összehangolást nemcsak alázattal,
hanem mások helyzetébe magát beleélő (empatikus) tulajdonságukkal végezni
képes Szent Korona Tagok.
Az irányelvek ehhez is támpontot
adnak.
Az
egyes települések társadalmi együttélési szabályait a Települési törvény foglalja magában. Ennek elkészítéséhez az
érdekérvényesítést összehangoló Szent Korona Tag mellett szükséges jogi ismerettel és gyakorlattal
rendelkező Szent Koron Tag együttműködése is.
A
települések érdekérvényesítési összhangja a járások, megyék törvényeiben egyenlíti ki az
igény-lehetőség különbségeket.
Magyarország
területe és az egyes társadalmi csoportok szerves egységként
működésére szolgálnak a
területi- és szakágazati törvények.
Alkotmányozó
Nemzetgyűlést akkor kell
összehívni, amikor Budapesten és minden megyében, valamint a települések többségében
megtörtént az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített
társadalomszervezése, és ezzel párhuzamosan
- a Települési
törvényekből létrejöttek a területi-, és ágazati törvények, és ezek alapján
- megtörtént az Alaptörvény és a
főtörvények szükséges változtatásokkal végrehajtott véglegesítése.
És
előre megyek:
A
most kidolgozás alatt lévő Kormányos
Rendszernek szintén döntés-előkészítő feladata van: jelezni, hogy a
települések életében történt változásoknak milyen várható következményei
vannak a település, a járás, a megye és az ország igény-lehetőség
összhangjára.
_________________________________
Annak,
aki nem tartja rágalomnak azt, hogy én
Szegedről akarom meghatározni, hogy hogyan szervezzék életüket a
különböző településeken lakók, azt ajánlom, igyekezzék „énségével”
önmagára akasztott lelki, szellemi szemellenzőjétől
megszabadulni!
Ehhez
támpontként szolgálnak a „Szent Korona Értékrend” és a „Kormányos Rendszer”
c. honlapok által összehangolt honlap-csoportok.
Kelt
Szegeden, 2017. Fergeteg havának 12. napján.
Szeretettel,
Halász József
 |
 |