Tizenöt magyar ember elhatározta, hogy elindítja a koreszme (paradigma) váltást. Azért nem egy meglevő szervezethez csatlakozva, mert azoktól eltérő, radikális (gyökeres átalakítást célzó) eszközt alkalmaznak egy azoktól eltérő cél megvalósítása érdekében.
A tizenöt magyar ember egyetért a miért-re adott válaszban, hiszen a „szenvedhetetlen igát” mindannyian érezzük, a mit-re adott válasz is egyértelmű: el kell szakadni az igagyártó nyugati civilizációtól, a gazdaság-központúságtól, a zsidókeresztény Szent Korona Tan megosztottságot „szentesítő” eszméjétől, de vita van a hogyan-ra adott válaszban a nyíltság és a burkoltság, valamint az egész és a rész egymáshoz való viszonyában.
Egy nagyon fontos áttörés történt ma Magyarország Szent Korona Értékrend szerinti újjászületésével kapcsolatban: Vargáné Mohácsi Ágnes elvégezte az első gyula-feladatot.
Ennek a történelmi eseménynek a dokumentumait az alábbiakban adom közre:
Ágnes levele
Kedves Jóska és Mindnyájan!
Az jár a fejemben mióta Jóska tettrekészségre szólítottál fel minket és kezdtek begyűrűzni a különféle ötletek, megoldások, hogy jók ezek az ötletek, de jó lenne összegyűjteni, felírni mindegyiket és sorolni.
Ennek meg ennek még nincs itt az ideje, de majd egyszer később jó lesz. Majd akkor lesz itt az ideje, ha társadalmi változásokat elértük.
Aminek MOST van itt az ideje, az az emberek felkutatása, egy felmérés és tájékoztatás a Szent Korona Értékrend, a Gondoskodó Magyarország pontjainak „ismertetése”, amely mindenki számára valódi örömteli éltre ad lehetőséget, ha valóban akarjuk is azt.
A jelenlegi társadalmi viszonyokon belüli változtatás nem megoldás, csak a föderációt erősíti, és érzésem szerint leáll a fejlődés egy közeli szakaszán. Azok az ötletek és megvalósításuk jöhetnek az új társadalmi rendszerben, ott lesz szükség rájuk.
Viszont van itt egy dilemma: a változásnak alulról kell elindulni. A kis közösségek vagy egy részük, amelyek már léteznek – öko falvak stb. – ha ők is úgy gondolják, társulnának vagy részt vennének ebben az új paradigmaváltásban, az megsokszorozná az építkezést és hamarosan összeérnének ezek a kis foltok, csoportok. Ez már nem egyes emberek megszólítása, hanem egyes csoportok megszólítása. Ezek példák, gondolatok, nem előírások. A megbeszélések alkalmával változhatnak, sőt folyamatosan változniuk is kell.
Arra gondoltam, hogy el kellene menni mindenképpen a TT első találkozójára, mert a szemléletmódon lehet változtatni, és ez a társaság úgy gondolom, a Szent Korona Értékrend rendíthetetlen híve, de még terelgetni szükséges, mert az időrendi sorrend ebben az esetben nagyon fontos.
Ez a szint majd változik a kibontakozás, a megbeszélések hatására.
Egyelőre még nem a kereskedelem felépítése és gazdaság felmérése a feladat, mivel ez a gazdaság az, amit meg kell változtatnunk, nem a megyéket kell megkeresni, hanem az embereket a gondjaikkal, javaslataikkal foglalkozni, együtt gondolkodni velük, miközben megoldásként felajánlani a Szent Korona Értékrendben rejlő első gondolatra „hihetetlen” lehetőségeket.
Ezért kell részt venni a TT-n!
Szeretettel: Vargáné Mohácsi Ágnes
Válaszlevelem
Kedves Ágnes!
Tökéletesen érted a Szent Korona Értékrend bevezetésének módszerét.
Lehet persze, más névvel, megközelítőleg hasonló tartalommal kitalálni a mű-spanyolviaszt, de szerintem nem érdemes.
Az ellátási rendszernek megfelelő rendszerszervezési anyagot (amely a szoftvert is tartalmazza) tízévi munkával, 1995-ig, Települési Önellátó Rendszer (TÖR) névvel készítettem el. Az akkori követelményeknek megfelelően egy felhasználó-központú „Üzleti- és Pénzügyi tervet” írtam.
(Április 8-án egy átfogó ismertetést fogok adni, amely innen indul, így ezt az anyagot is kinyomtatom és a – Jakab Karcsi javaslatára készülő – DVD-re is felírom.)
A TÖR-nek volt egy reprezentatív anyaga (mintegy 100000 adat-mondatból – recordból – álló demonstrációs melléklettel), amellyel a gyakorlatban be tudtam mutatni a rendszer működését. Kupa Mihály (auditációjának összegzését írásban őrzöm) a szóbeli értékelésnél ezt mondta: „Ezzel a rendszerrel két év alatt gatyába lehet rázni a magyar gazdaságot”.
Az akkori kormány nem volt „vevő”, de egy államtitkár „felkarolta” a rendszert, és ennek hatására ajánlatot kaptam egy bank-konzorciumtól a rendszer bevezetésének finanszírozására, az általam megjelölt (akkori érték szerinti) 200 millió forinttal szemben 10 milliárd forint induló tőkével. Egy Rt létrehozására tárgyalásokat folytattunk, aminek eredménye az alapító szerződés-tervezet összeállítása volt. Az aláírás előtt ragaszkodtam a „végleges” szerződésszöveg elolvasásához. Megdöbbenve láttam, hogy abban egy olyan pont van, amelyről a tárgyalások során egy szó sem esett, viszont olyan feltételt tartalmaz („minden nap 0 és 4 óra között a Bank-konzorcium kizárólagos rendelkezésére áll az adatbázis minden szegmense”), ami miatt kénytelen voltam elállni a szerződéstől, „szóval hazaárulást kértek tőlem?” indoklással. A válasz nem meglepően cinikus: „Nem kell ezt ilyen sarkosan fogalmazni.”
Tudomásomra jutott, hogy az „Üzleti- és pénzügyi terv alapján” el akarták készíttetni az informatikai rendszert, de a felkért cégek nem vállalták, mondván: „Csak a forrásszerző rendelkezik azokkal az algoritmusokkal, amelyek a rendszer elkészítéséhez szükségesek.”
Azért írtam le mindezt, hogy lássátok: a gazdaság-központú „ellátási
rendszerrel” a kísértést már megéltem. Újból megélni nem akarom.
Azzal, hogy kitértem a kísértés elől, nem engedtem elkocsonyásítani gerincemet (mint ahogyan manapság a Jobbik – vagy csak Vona és környezete? - teszi), szembe tudok nézni magam tükörképével, amikor borotválkozom. Persze, ennek megvolt az ára: fenyegetések, atrocitások, egzisztenciális ellehetetlenítés, anyagi kisemmizés, szóval globális „imázs-rombolás”.
Az alulról épülés a kulcsa a Szent Korona Értékrenddel létrehozott
Gondoskodó Magyarország újjáteremtésének.
Ahogyan leírtad, Ágnes: településeken kell iránytűként használni a Szabadság Alkotmányából lebontott irányelveket. A feladat-központú tizedes rendszer feladat-egységei természetesen alakultak ki, az általános tizedes rendszerrel pedig ezeket kell összehangolni. A munka során pontosodnak és priorizálódnak a feladatok, és megfogalmazódnak azok a változási szükségszerűségek, amelyeket az irányelveken át kell vezetni.
Az ilyen módszerrel történő szervezés „mellékterméke”, hogy kiválasztódnak azok a személyek, akik – alkalmasságuk bizonyításával - képviselni tudják az emberek érdekeit.
A Gondoskodó Magyarország programot 2002. Nagyboldogasszony napján Pusztaszeren hoztam nyilvánosságra (a rendezvényen többek között Budaházy Gyuri is részt vett).
A Szent Korona Értékrend szerinti, emberközpontú Magyarország újjáteremtésekor
a „Gondoskodó Magyarország” név használatát nem tartom indokoltnak
megváltoztatni.
A Szent Korona Tan eszmei alapjára épülő „Tudatos Társadalom”
név a nyugati civilizáció, gazdaság-központú társadalomszervezésére használható.
(A két társadalomszervezési rendszer közötti különbséget az „Emberközpontú közgazdaságtan” c. tanulmányom - http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu_kozgazdasagtan.pdf - részletesen tartalmazza.)
A Gondoskodó Magyarországnak két honlap-csoportja van, néhányezer oldalnyi ismertető-anyaggal (http://szkertekrend.hu/), és az összes magyar település adataival, amely településenként cc. 800 adatot ölel fel (http://nemzetiegyseg.com/). Ez utóbbi jelenleg járásonként (de település-bontásban) tartalmaz adatokat. Miután az adatbázis elemi szinten tartalmazza a települések adatait (hiszen ezekből épül fel az járások, megyék és az ország adatbázia), a települések honlapjainak elkészítésére minden feltétel biztosított.
Ezek az adatok az igény-lehetőség felmérésének döntési folyamatában – a szervezők által meghatározott csoportosítással – döntés-előkészítő információk létrehozását szolgálják, a feladat-egységek és a település saját szabályozásának (Települési Törvény) elkészítéséhez.
Hát ennyit.
Még egyszer köszönöm Ágnes, komoly, felelősségteljes feladat-meghatározásodat, amellyel megalapozó gyula-feladatot teljesítettél.
Szeretettel, Halász József
 |
 |