Lelkiismeret = a Lélekből eredő ismeret

A kísértések elfogadásának vagy elutasításának helyességét vagy helytelenségét az bizonyítja, hogy döntésünkkel közelebb jutunk-e ahhoz, hogy porszemmé váljunk (Aquinói Szent Tamás megfogalmazása), vagy - ahogyan az amerikai őslakosok (indiánok) mondják - „közeledünk a Lelkek országához”. 

 

Többen azt mondják, írják, amikor az atyai eleink hagyományaiban őrzött tisztaságot megvédem a nyugati civilizáció koreszméjével szemben, hogy én vagyok a nemzet lelkiismerete.    

Zavartan fogadom ezt a jelzőt, mert igaztalannak érzem. Egy kísértésre adott válaszom helytelenségének felismerése világosította meg bennem, hogy miért igaztalan az egómnak hízelgő „dicséret”. 

 

Az április 8-ára tervezett rendezvényt először „Életmű-rész bemutatóként” hirdettem meg. Ez a cím valótlanságon alapuló bűnös önzés következménye (még akkor is, ha a rendezvény maga az ősi civilizáció társadalomszervezési rendszerének bemutatását hivatott szolgálni), hiszen amit továbbadok és továbbadtam, az nem az enyém, én csak közvetítem.

Juncker „Fehér könyve” és a Visegrádi négyek miniszterelnökeinek nyilatkozata „tolta helyre” a bennem kizökkent gondolatot. Az írás és a nyilatkozat ugyanis tévelygést bizonyítanak: a kirekesztő kisebbség érdekeit a kirekesztett többség érdekei fölött képviselő hatalom-gyakorlók érzik, hogy amit eddig tettek, az helytelen, és keresik azt a módosítási lehetőséget a kirekesztők érvényesítésének kényszere miatt alkalmazott rendszerben, vagyis az elrontott világot azzal a koreszmével (paradigmával) akarják megjavítani, amely a romlást okozta.

Ennek végzetes következményére Einstein hívta fel a hatalmasok figyelmet – elméleti fizikai tételekből levezetve – „merész” cikkeiben. A címzettek nem fogadták el érvelését a kvantumelméletre hivatkozva, mely szerint egy kezdetinek minősülő állapotból nem lehet következtetni a rendszer fejlődésére, mert ebből csak valószínűsíthető az egyes események bekövetkezése. (Ez a gondolkodás a fejlődés eszközének tekinti a változtatás minden – a rendszerre negatív és pozitív módon ható - módszert, azok minősítése nélkül.)

 

A rendezvényben kifejeződő kísértést el kellett fogadnom, de nem egóm fényezésével –ahogyan az első cím-meghatározásával tettem -, hanem annak a – hozzám a többi emberrel azonos mértékben kötődő - társadalomszervezési rendszernek az ismertetésével, amely az elromlott világ megjavítását a romlást előidéző októl gyökeresen (radikálisan) eltérő módszerrel végzi el. Ezzel porszemmé válásom eléréséhez (a Lélek országához közeledéshez) tettem egy lépést.

Ennek a lépésnek az lett az egyik következménye, hogy a nevén nevezett esemény már nem volt alkalmas arra, hogy az eredeti helyszínen rendezhessük meg.

 

A porszemmé váláshoz vezető lépés másik következményét az eseménnyel kapcsolatos vélemény-nyilvánítások bizonyítják.

Ezek azt mutatják, hogy atyai eleink hagyományával ránk örökített Lélekből eredő ismeret (Lelki-ismeret), vagyis a megvilágosodottság – amely a Tudás Népének alapvető ismertető jegyét jelenti Hamvas Béla szerint - már felkelt a magyarságban, mint az életet adó Nap, és Tetőpontra érésének íve már bizonyos, nemcsak valószínű.

 

Eddig elfogadtam az ismeretátadás szervezésére vonatkozó gyula-feladatot. Hibáztam. Ezt a kihívást – bár késve, de – el kell utasítanom.

A korábbi döntésem felülbírálásához alapvetően járult hozzá az, hogy a Napfelkeltét érzők közül már vannak olyanok, akik látják a Tetőponthoz vezető ívet és tesznek azért, hogy minél többen érezzék és lássák: MINDEN MAGYAR A TUDÁS NÉPÉHEZ TARTOZIK.

 

Jakab Károly évek óta végzi a kündü-feladatok közül az ismeretátadást. Legutóbbi levele is bizonyíték erre [1] . Az ő munkája lehetőséget ad arra, hogy legyen köztünk egy munkamegosztás, mint a tankönyvíró és a tanár között.

Pécsy Gábor ugyancsak több éve tette meg az első lépést a Lélekből eredő ismeret kiteljesítésére. Ma már a közösségi oldalakon képviseli az ősi civilizáció társadalomszervezési rendszerét.

Mohácsi Ágnes is több éves munkával érte el, hogy a Lélekből eredő ismeret meghatározóvá váljon számára. Személyében a Tudás Népének azt a tagját tisztelhetjük és szerethetjük, aki egy nagyon fontos gyula-feladatot, a megvalósítás lépéseinek sorrendjét fogalmazta meg [2] . Írásával összefoglalta azt a munkatervet, amely úgy hajtja végre a paradigmaváltást, hogy azzal nem sérti a jelenleg hatályos jogrendszert [3] .

 

 

 


[1] Részlet Jakab Károly leveléből:

„2007 előtt, tehát tíz éve, csak hallottam a Szent Koronáról.

De, hogy mi az, mi a lényege, nem volt olyan fontos számomra. Ma 2017. Tudom, hogy mi a lényege. Tudom a Földbolygó méretű közigazgatási értékrend mibenlétét. Tudom a Szent Korona Értékrend és a velem született értékrend közötti összefüggést. Tudok az események mozgatórugóiról beszélni. Tudok kérdésekre válaszolni.

Ami ismertető anyagot Tőled elhoztam, nagyrészt szétosztogattam. Eleinte mindenkinek. Jártam a falut és a postaládákba dobáltam be, hogy minél többen megtudják, hogy merre van az előre. Aztán tapasztaltam, hogy ez nem egy egyszerű feladat. Nem megy máról holnapra. Nem terjed futótűzként. Rájöttem, hogy először magam legyek fényes. Fényesedem, de még van egy csodás göröngyös út, melyen keresztül kell verekednem magam.

Embert próbáló életutad, melyet folyamatosan teljesítesz, nekem is erőt ad. A Közjó ügy, a Magyar ügy, Közügy.

Ebben segítek, ahogy lehetőségeim adják. 

Befejezésképpen, nem történt más az áprilisi találkozással kapcsolatban, hogy megint lebukott egy csapat.

Akár tudatlanságból, akár megfizették, akár elkötelezett, de nem érti a lényeget. De már ez is haladás. Egy megértette, de alulmaradt. Ma! Holnap már nem biztos, hogy alulmarad.

Mindezektől függetlenül, tisztán látom a Teremtő keze munkáját. Az Ő léptékével megy minden a maga útján.

Az elkészített anyagaid célba érnek. 

A sok jót akaró: Mint a kis patakocskák. A végén, egy nagy mindent elsöprő erőben a folyamban egyesülnek.

Ez a Teremtő terve, szerintem. Ezen munkálkodunk. Ezt szorgalmazzuk belső erőtől mozgatva.”

 

[2] Részlet Vargáné Mohácsi Ágnes leveléből:

„Aminek MOST van itt az ideje, az az emberek felkutatása, egy felmérés és tájékoztatás a Szent Korona Értékrend, a Gondoskodó Magyarország pontjainak „ismertetése”, amely mindenki számára valódi örömteli éltre ad lehetőséget, ha valóban akarjuk is azt.

 

A jelenlegi társadalmi viszonyokon belüli változtatás nem megoldás, csak a föderációt erősíti és érzésem szerint leáll a fejlődés egy közeli szakaszán. Azok az ötletek és megvalósításuk jöhetnek az új társadalmi rendszerben, ott lesz szükség rájuk.

Viszont van itt egy dilemma: a változásnak alulról kell elindulni. A kis közösségek vagy egy részük, amelyek már léteznek – öko falvak stb. – ha ők is úgy gondolják, társulnának vagy részt vennének ebben az új paradigmaváltásban, az megsokszorozná az építkezést és hamarosan összeérnének ezek a kis foltok, csoportok. Ez már nem egyes emberek megszólítása, hanem egyes csoportok megszólítása.  Ezek példák, gondolatok, nem előírások. A megbeszélések alkalmával változhatnak, sőt folyamatosan változniuk is kell.”

 

[3] A Szent Korona Értékrend „miért”, „mit” és „hogyan” kérdésre adott válasza a Világtörténelmi Korszakváltáshoz - „A Szent Korona Értékrend ’hogyan’ kérdésre adott válasza” cím III. fejezet - http://nemzetiegyseg.com/Valasz.pdf.