Tisztelt Miniszter úr!

 

Tisztelettel kérem, érdeklődjék annál a személynél, aki Önnek a Települési Arculati Kézikönyv elkészítéséhez az ötletet adta, hogy

 

1.  Miért nem vette át teljes egészében a 2002. Nagyboldogasszony napján nyilvánosságra hozott „Gondoskodó Magyarország” című nemzetprogram „I. A program alapja” c. fejezetének „A program nemzeti vagyonunk értékeire épül” címét teljes egészében [1] , miért csak annak anyagra (gazdaságra) vonatkozó elemeit [2] ?

 

2.  Miért kell PR anyagot készítenie a megoldatlan foglalkoztatási, szociális, oktatás-nevelési, egészségügyi gondokkal küzdő településeknek ahelyett, hogy a településen élő emberek érdekérvényesítésének összehangolásával a gondokat megszüntető, a települések érdemi (és nem formai) önkormányzatiságát szolgáló folyamatos igény-lehetőség összhangot kialakító, aktuális adatbázisra épülő, döntés-előkészítő (monitoring) rendszert hoznának létre?

 

3.  Miért a „farka csóválja a kutyát” módszert alkalmaznak, amikor a települési rendeleteket kell alárendelni egy település-imázsnak, és nem egy „Települési Törvény” alárendelt része, az életminőség kifejező eszköze a település arculatának bemutatása?

 

Tisztelt Miniszter úr!

 

Szívesen venném, ha nyilvánosan, érv-ütköztető vita alkalmával adná meg válaszait. Erre Ön nyilván nem ad lehetőséget, hiszen energiáját leköti a következmények és nem azok oka elleni tiltakozás, amelyet „Nemzeti Konzultációnak” álcáznak.

 

Engedelmével leírom – a Kormány politikai tevékenységét ismerve -, hogy az Önök (és minden parlamenti párt) által követett liberális-kapitalista (nyugati civilizáció szerinti) paradigma válaszait a három kérdésre:

 

1.  Az „erkölcsi értékek” követése megkívánja az erkölcsi normák megfogalmazását. Ha ezt a judeo-keresztény értékrenddel azonosítják (amit az Alaptörvényben forrásként megjelölt történeti alkotmányosság dogmatikai alapját adó Szent Korona Tan közvetít), akkor számos ellentmondást kell feloldani. Mindenekelőtt az ószövetségi eredet-meghatározás szerinti megosztottság „Isteni akaratként” való értelmezését, az Európa erkölcsi alapjának nevezett „keresztény értékek” pontosítását kell elvégezni, nevezetesen: az ószövetségi bosszúálló, gyilkoló, gyűlöletkeltéssel megosztó Jahvét tartják érték-alapnak, vagy az újszövetségi Istent, amely akarata a Jézusi Tanításokkal – mindenekelőtt a szeretettel – érvényesül.

     A „szellemi értékeknek” a nemzeti vagyonként kezelése felvetné a következő kérdést:

A kirekesztő kisebbség érdekeinek megfelelően a gazdaság szolgálatában kell állniuk, vagy a kirekesztett többség igényeinek mind tejesebb kielégítését kell elősegíteniük? 

A „természeti, történelmi” értékeinkre épülés felvetné a következő kérdéseket:

a./ A természetrombolás csak a nyugati civilizáció eszméjéhez kötődik, vagy az ősi (nem primitív!) gondolkodási mód mintának (paradigmának) is része? Vagyis: elfogadható-e (az erre a kérdésre is vonatkozó) a Lisszaboni Szerződés II. részének 106. cikke?

b./ Termőföldünk és földalatti kincseink tulajdonlása és birtoklása a nemzeti érdekérvényesítés összehangolása (konföderativitás), vagy a nemzetek feletti érdekérvényesítés (föderáció) szabályai szerint történik? Vagyis elfogadható-e a Lisszaboni Szerződés II. részének 38. cikke?

 

c./ Az ezeregyszáz év előtti történelmi értékeinknek csak formai jelentőségük van, vagy életforma-meghatározásuk alapjai ma is követhetőek és követendőek? Vagyis elfogadható-e a Lisszaboni Szerződés II. részének 26. cikkében „belső piacnak” nevezett négy liberális alapelv?

 

2.  A települések önkormányzatiságát (szubszidiaritását) korlátozottan, vagy teljes körűen kell-e értelmezni? Vagyis elfogadható-e a Lisszaboni Szerződés I. részének 5. cikk (3) bekezdése.

     Ennek a válasznak kihatása van a hatalomgyakorlásra és a törvényhozásra is:

Felülről leosztó a hatalomgyakorlás és törvénykezés, vagy alulról felépülő? Vagyis elfogadható-e a Lisszaboni Szerződés II. részének 3. (kizárólagos hatáskör) és 288. (rendelet, irányelv, határozat) cikke?

 

3.  A törvényhozás a társadalmi együttélés szabályozása (és ennek megfelelően a döntés) egy folyamat eredménye a települések érdekérvényesítésének összehangolásával, vagy a nemzet fölötti idegen érdekérvényesítés diktátum-rendszere? Vagyis: elfogadható-e Magyarország 2012. január 1-én hatályba lépett Alaptörvénye E) cikkének (2) és (3) §-a?

 

Tisztelt Miniszter úr!

 

Nyomatékosan kérem, ne „tiszteljen meg” gunyoros, a lényegtől „jópofa” érvekkel eltérő, lekezelő kinyilatkozással, hiszen nem vagyok újságíró.

Önök folyamatosan a fenti kérdésekre olyan válaszokat adnak, amelyek az általam leírt válaszokban a Lisszaboni Szerződés és az Alapszerződés idézett cikkeinek megfelelőek, csak ezt így nyíltan soha nem mondják ki.

 

Tisztelettel:

dr. Halász József

6723 Szeged, Szilléri sgt. 49/a

30/6163894

tatika1945@gmail.com