A kötelezettségszegés következménye

Az Európai Parlament 2017. május 17-ére napirendre tűzte „Magyarországi helyzetről” cím alatt két „Állásfoglalásra irányuló indítványt” (a Fidesz EP-s frakciója a PPE, valamint egy négypárti egység, amelyben Jávor Benedek is az előterjesztők között szerepel). az indítvány célja annak megállapítása, hogy Magyarország kötelezettségszegést követ el, ezért vele szemben szankciókat kell életbe léptetni.

A két indítvány a menekültügyi és a felsőoktatási törvényt, illetve a civil szervezetekről szóló szabálytervezetet tartja az „európai értékekkel” – kiemelten az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával - ellentétesnek.

A Lisszaboni Szerződés „Az Európai Unióról szóló szerződés” c. részének 2., 6. és 7. cikkeire hivatkoznak az indítványt tevők [1] .

Az indítványt benyújtó frakciók létszáma 576, az állásfoglalás elfogadásához 375 szavazat szükséges, tehát az állásfoglalás elfogadása nagy valószínűségű. Ebben az esetben az Európai Parlament javaslatot küld a Tanácsnak a 7. cikkely szerinti eljárás megindításáról, amelyet a tagállamok négyötödös többséggel fogadhatnak el.

Az „Állásfoglalás” elmarad, ha a Magyar Kormány tevőlegesen bizonyítja, hogy a kifogásolt tevékenységeket megszűnteti.

___________________________________

 

Az indítványoknak következménye lesz, akár létrejön állásfoglalás, akár nem.

Végre azoknak is fel kell ébredniük, akik eddig EU-tagságunkat támogatták. Ehhez járult hozzá a Szent Korona Értékrend Akadémia múlt héten, az „EU-sarc” bizonyítékokkal alátámasztott bemutatása, ugyanúgy, mint a most következő szerdai (17-i), az alábbi tartalommal:

 

Bevezetés

 

A nyugati civilizáció és az ősi civilizáció társadalomszervezési irányelvei

 

A Lisszaboni Szerződés és Magyarország Szent Korona értékrend szerinti Alaptörvény-tervezetének összevetése

 

I.  Az EU-alapelvek és a szakrális alapú alkotmány alapelvei

Függetlenségvesztés - örök szabadság

A tőke szabad áramlása - a nemzeti vagyon önérték-növelése

Az áru és a szolgáltatások szabad áramlása - az önellátás alapja a nemzeti termék

A szabad letelepedés - a nemzeti vagyon növelésének kötelezettsége

Az EU-alapelvek és a szakrális alapú alkotmányosság

 

II. Miért, mit és hogyan

1. Család

2. Korosztályok

3. Területi politika

4. Egészségügyi politika

5. Oktatás-nevelés

6. Nem anyagi érték

7. Nemzetiség

8. Vallás

9. Védelem

10. Gazdaságpolitika

11. Költségvetés

12. Mezőgazdaság és élelmiszeripar

13. Ipar

14. Szolgáltatás

15. Idegenforgalom

16. Kereskedelem

17. Szállítás és közlekedés

 

Összegzés

___________________________________

 

Szerdán, a „Bevezetőben” a szabadkőművesek megélénkült tevékenységével foglalkozom. Ennek aktualitása a kötelezettségszegési eljáráshoz abban kapcsolódik, hogy az „Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata” a „legnagyobb eddigi szabadkőműves eredmény”, és az EP-beli 261 felfedett Soros-„ismerős” szándéka azonos a szabadkőművesekével, vagyis „felülemelkednek a nemzeti egoizmuson”.

 

A szerdai Szent Korona Értékrend Akadémia honlapjai elkészültek, a http://nemzetiegyseg.com/Tisztaforras/index_Tisztaforras.html linken elérhetőek.

 

Kelt Szegeden, 2017. Ígéret havának 15.

Szeretettel, Halász József

 


[1] LISSZABONI SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSÁRÓL

1. CIKK

Az Európai Unióról szóló szerződés

 

2. cikk

 

Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

 

6. cikk

 

(az EUSz. korábbi 6. cikke)

 

(1)    Az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések.

 

A Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.

 

A Chartában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket a Charta VII. címében foglalt, az értelmezést és alkalmazást szabályozó általános rendelkezéseknek megfelelően kell értelmezni, kellően figyelembe véve a Chartában említett azon magyarázatokat, amelyek meghatározzák az egyes rendelkezések eredetét.

 

(2)    Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.

 

(3)    Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.

 

7. cikk

 

(az EUSz. korábbi 7. cikke)

 

(1)    A Tanács, a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indokolással ellátott javaslata alapján, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett értékeket. Mielőtt ilyen megállapítást tenne, a Tanács meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ugyanezen eljárásnak megfelelően ajánlásokat tehet neki.

 

A Tanács rendszeresen ellenőrzi, hogy azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett, továbbra is fennállnak-e.

 

(2)    A tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően az Európai Tanács, miután a kérdéses tagállamot felkérte észrevételei benyújtására, egyhangúlag megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben említett értékeket.

 

(3)    A Tanács, amennyiben a (2) bekezdés szerinti megállapításra jutott, minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit.

 

A kérdéses tagállam a Szerződések szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt az államot.

 

(4)    A Tanács a későbbiekben minősített többséggel úgy határozhat, hogy a (3) bekezdés alapján hozott intézkedéseket megváltoztatja vagy visszavonja, amennyiben az elrendelésükhöz vezető körülményekben változás következett be.

 

(5)    Az e cikk tekintetében az Európai Parlamentre, az Európai Tanácsra és a Tanácsra alkalmazandó szavazási szabályokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke állapítja meg.