Több ember, csoport, szervezet, párt mondja magáról, hogy „rendszerváltó”.

A jelenlegi rendszer diktatórikus. A rendszerváltás tehát az jelenti, hogy a diktatúrát váltja fel, egy diktatúrával ellentétes, közszabadságon alapuló rendszerre.

A diktatúra olyan társadalomszervezési rendszert határoz meg, amelyben az emberek, nemzetek fölött egy társadalmi csoport (Bíbó szóhasználatával osztály) érdekei érvényesülnek. Ez a föderatív (összevonó, integráló) társadalomszervezés. Azért nincs kibékíthetetlen ellentmondás a szocialista-kommunista és a liberális kapitalista rendszer között, mert mind a kettő egy osztály érdekeit érvényesíti kizárólag az emberek és nemzetek fölött.

A szocialista-kommunista rendszerben a munkásság és parasztság (termelő osztály) hatalmi monopóliuma látszólagos, mert kialakul egy olyan réteg, amely a termelőeszközök fölött ténylegesen rendelkezik és ezen keresztül saját érdekeit fölé rendeli azokénak, akik nevében a hatalmat gyakorolja. Mivel a termelőeszközök birtoklása határozza meg a hatalmi jogosultságot, a rendszer gazdaságközpontú.

A liberális kapitalizmus ugyancsak gazdaságközpontú, mert a kínálat-monopóliumot birtokló osztály gyakorolja a hatalmat (az ő érdekei érvényesülnek minden más fölött).

A diktatórikus rendszer szocialista-kommunista és a liberális kapitalista változatának egyetemes jellemzői:

1.  a négy liberális alapelv (a tőke, az áru, a szolgáltatás és a munkaerő szabad áramlása),

2.  a legjelentősebb lelki-, szellemi- és anyagi szabadságjogok „kizárólagos hatáskörbe” vonása,

3.  az önkormányzatiság (szubszidiaritás) működésképtelenségig korlátozása.

Amennyiben egy rendszer megengedi egy olyan társadalmi réteg hatalomgyakorlását, amely saját érdekeinek érvényesítést az emberek és nemzetek érdekei fölé helyezi, csak rendszermódosítást (reformot) tűz ki célul, de nem rendszerváltást. A „megengedett” területek a három diktatúra-jellemzőt tartalmazzák a gazdasági elosztási rendszerben és a hatalomgyakorlás jogosultságának meghatározásában.

A közszabadságon alapuló rendszer alapja az egyenelvűség (a kötelezettségek és jogok összhangja). Ezt azt jelenti, hogy az emberek, nemzetek különböző csoportjainak érdekei egymással összehangolva érvényesülnek. Ez a konföderatív társadalomszervezési szemlélet.

Ebben

-    a négy liberális alapelv helyett az érdekérvényesítés alulról felépülő összehangolása érvényesül,

-    a „kizárólagos hatáskör” (és ennek következményei, a tiltó rendelkezések) helyébe az igény-lehetőség összhangja lép,

-    az önrendelkezés településekből kiindulva korlátlanul alkalmazott alapelve a rendszernek, amely a társadalmi együttélés szabályozásának döntési rendszerként alkalmazásában valósul meg.

______________________________________

A rendszerváltás a Teremtő és az ember közötti ősi Szövetségnek a visszaállítását jelenti, amelyet ezer éve az Isteni Iránymutatás követésének elvetésével megbontottunk.

Rendszerváltók az egyetemes magyarságnak azok a tagjai, akik Boldogasszony napjától Hétfájdalmú Boldogasszony napjáig tartó 34 napon felkészülnek a közszabadság rendszerének visszaállítására, naponta egy órát fordítva. A felkészülés arra szolgál, hogy kinyilatkozhassanak sok szívből a gondolatok, vagyis, Boldogasszony Anyánk szívéből kihúzzuk az első tőrt.

Mivel a felkészülésre egy olyan korban kerül sor, amikor szenvedhetetlen igát kényszerített ránk az elmúlt ezer év lélek- és agymosása, emberpróbáló munkát vállalnak fel mindazok, akik a méltóvá válnak arra, hogy a Tudás Népe tagjainak, MAGként megébredtnek érezhessék magukat.

A felkészüléshez szükséges minden anyag rendelkezésre áll. Az ezek közötti eligazodáshoz segítségre van szükség, amelyet holnap teszek közzé.

Kelt Szegeden, 2017. Új kenyér havának 17. napján.

Halász József

az Isteni Iránymutatás közvetítője