A közösségi oldalakon Nagyboldogasszony napja és augusztus 20-a kapcsán két olyan bejegyzést találtam, amely a nemzeti egység szükségességére hívja fel a figyelmet.

Morvai Krisztina augusztus 20-i üzenetként egy kommentelőjét idézi: „Az lenne az igazi öntudatra ébredés, ha a széthúzás, irigykedés, egymás gyalázása, gyűlölködés helyett felébredne a magyarság, és egymás segítségére lenne - De mikor fog ez megtörténni????”.

Lendvay Katalin egy üzenetet közvetített, amelyben a következő szerepel: „Kis közösségekben kell először letisztult értékrendet alkotnotok, így terjeszkedhettek tovább, de csakis összefogással, nem a másik megítélésével léphettek előre.”

Morvai Krisztina üzenetében ezt írja: „Méltatlannak tartanám, ha a kommentelők között esetleg durva vita robbanna ki, mondjuk az „István kontra Koppány" dilemma kapcsán.”

Ha pontosítunk és elvonatkoztatunk a nevektől, akkor azt kell mondanunk: a nyugati civilizáció értékrendje áll szemben az ősi civilizáció értékrendjével.

Mindenekelőtt leszögezem: én a koppányi ősi civilizáció értékrendjét képviselem.

Annak megelőzésére, hogy az „ősi civilizáció” kifejezést valaki lekicsinylően anakronisztikusnak (idejét múltnak, időszerűtlennek) minősítse, tájékozatok mindenkit arról, hogy az ősi civilizáció nem tévesztendő össze a kiforratlan (primitív) civilizációval, amely társadalomszervezési alapja a káosz, vagyis az egymástól elszigetelt (izolált) elemek véletlenszerű halmaza. Ennek jelentése a számismeretben (matematikában) „ésszerűtlenül meghatározó” (irracionálisan determinált) rendszer; ilyen a nyugati civilizáció koreszméjének alapja. Ezért a kiforratlan, kaotikus (primitív) civilizáció nem az ősi civilizációval, hanem a nyugati civilizációval azonos! (Bővebb elemzést ld. „Emberközpontú közgazdaságtan” - http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu_kozgazdasagtan.pdf)

Azért, hogy írásom ne váltson ki a gondolkodásra hajlamos emberek körében „durva vitát”, „levezetem” véleményemet.

I. A levezetés módszeréről

A spontán szubjektív értékelés azt a veszélyt rejti magában, hogy valamilyen fontos tényezőt nem veszünk figyelembe véleményünk kialakításakor.

Ugyanez a hiba áll elő akkor is, ha feltételezés (hipotézis) az alapja a véleményünknek, vagy egy szubjektív alapon összeállított előzmény (premissza) rendszerből vonunk le következtetéseket (konklúziókat), vagyis az arisztotelészi szillogisztikus módszert választjuk. (Bár ebben az esetben – mint Aquinói Szent Tamástól tudjuk – a transzcendentális premissza megmutatja, hogy a konklúziók közül melyik a helyes.)

Az empirikus (tapasztalaton alapuló) módszer általános alkalmazása logikailag lehetetlen (éppúgy, mint a tizedes-rendszer esetében), viszont egy meghatározott cél elérése érdekében a szillogisztikus módszerrel együtt gyakorlatilag cáfolhatatlan eredményt hoz.

A nyugati civilizáció értékrendjének követői a bizonytalan eredményű (spontán szubjektív, hipotetikus vagy szillogisztikus) módszert választják. Az empirikus módszert csak utólagos értékeléshez alkalmazzák. Ennek hatását a nyugati civilizációs országok és az EU költségvetése mutatja.

Az ősi civilizáció értékrendjének általam használt közvetítési módszere az empirizmussal ellenőrzött szillogisztikus módszer.   

Az ellenőrzéshez (és a rendszer működőképességének bizonyításához) fő forrásként a 2011. évi népszámlálás adatait használtam fel, kiegészítve a minisztériumok és az eurostat adataival.

II. A vizsgálat szillogisztikus módszer-részének alapja a két értékrend összehasonlítása

Az összehasonlítást a Lisszaboni Szerződés (http://eur-lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) és az ősi civilizáció Szabadság Alkotmánya (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 9 - 17. oldal) valamint Alaptörvénye (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 19 – 118. oldal) között végeztem el. Az összehasonlítás eredményét a „Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyagában” (http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf 101 - 238. oldal) tettem közzé.

A Lisszaboni Szerződés és az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 243 - 344. oldal) összehasonlítását „Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe” (http://nemzetiegyseg.com/AzEukonfEuropajovokepe.pdf) c. könyv tartalmazza.

Az összehasonlítás eredményét a „Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá” (http://nemzetiegyseg.com/Kiutavalsagbol.pdf) c. könyvben tettem közzé. 

Az összehasonlításból az alábbi következtetéseket vontam le:

1.    A nyugati civilizáció társadalomszervezésének alapja a föderativitás, vagyis az emberek és nemzetek feletti érdekérvényesítés.

Ennek legfontosabb bizonyítékai a Lisszaboni Szerződésben:

-    a négy liberális alapelv (Működési szabályzat – II. rész – 26. cikke),

-    a termőföldnek a tőke részévé minősítése (Működési szabályzat – II. rész – 38. cikke),

-    a kizárólagos hatáskörbe utalt területek (Működési szabályzat – II. rész – 3. cikke),

-    a tilalmi rendelkezések (Működési szabályzat – II. rész – 28., 34., 35., 49., 63., 101., 106., 107., 110., 207., cikke)

-    az önálló jogalkotás elvesztése (Működési szabályzat – II. rész – 288. cikke),

-    az önkormányzatiság (szubszidiaritás) működő képtelenségig csorbítása (Működési szabályzat – II. rész – 288. cikke),

-    az idegenek betelepedésének meggátolása (Működési szabályzat – II. rész – 77 - 80. cikkei).

       Az ősi civilizáció társadalomszervezésének alapja a konföderativitás, vagyis az emberek és nemzetek érdekérvényesítésének összehangolása.

       Ennek legfontosabb bizonyítékai:

-    az állam szabadsága (Szabadság Alkotmánya 1. §, Alaptörvény és az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet – a továbbiakban: KONFEU - Első rész)

-    a Szent Korona Tagok hatalomgyakorlási- és birtoklási jogának kizárólagossága (Szabadság Alkotmánya 2. és 3. §§, Alaptörvény és KONFEU Második rész),

-    az egyetemes magyarság örök, elidegeníthetetlen és kizárólagos tulajdonlásának joga a föld felett (Szabadság Alkotmánya 2. és 3. §§, Alaptörvény és KONFEU Harmadik rész),

-    minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja (Szabadság Alkotmánya 4. §, Alaptörvény és KONFEU Harmadik rész),

-    az érdek-összehangolás védelmének kötelezettsége (Szabadság Alkotmánya 5. §, Alaptörvény és KONFEU Negyedik rész).

2.    Az előzőekből eredően

-    a nyugati civilizáció gazdaságközpontú-,

-    az ősi civilizáció emberközpontú

rendszer.

Részletes bizonyíték-elemézések 

-    az „Emberközpontú relációs adatbázis-kezelő rendszer és játékelmélet-alkalmazás” (http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu.pdf) és

-    az „Emberközpontú közgazdaságtan” (http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu_kozgazdasagtan.pdf)

c. könyvekben.

III. A két értékrend, mint paradigma (gondolkodási mód minta, vagy koreszme) elemzése

A részletes elemzést a „Paradigmaváltás - Az ősi civilizáció és a nyugati civilizáció közötti különbség, gondolkodási mód minta (paradigma) részenként” - http://nemzetiegyseg.com/Paradigmavaltas.pdf) c. könyv tartalmazza.

A paradigma-részek elemzésének címszavai:

1.    Eszmei paradigma-rész

-    Eredet

-    Szabadság

-    Irányítás és vezetés

-    Megismerhetőség

-    Jogfolytonosság

2.    Szabályozási (jogi) paradigma-rész

-    Alkotmány,

-    Szabadság,

-    Tőke és vagyon,

-    Áru és érték

-    Árutermelés és értékteremtés

-    Iránymutatás

3.    Lehetőség-biztosítási (benne Gazdasági) paradigma-rész

-    Szemlélet,

-    Tulajdonlás és birtoklás,

-    Érdekérvényesülés,

-    Önrendelkezés,

-    Szabadság,

-    Önazonosság,

IV. A vizsgálat szillogisztikus módszer-részének empirikus ellenőrzése

A 2011-es népszámlálás és a minisztériumok adatainak

-    településekre,

-    járásokra,

-    megyékre (és Budapestre), valamint

-    Magyarországra

vonatkozó adatai bizonyítják, hogy

1.    a nyugati civilizáció

-    az anyagtalan értékeket „improduktív” (terméketlen) kategóriába sorolja, ezzel kizárja annak rendszer-elemként történő érvényesülését,

-    az embert azzal, hogy termelő-eszköznek minősíti, kiszolgáltatottként szenvedő szabadságban tartja,

-    a gazdaságközpontúság következtében a társadalmi csoportok érdekérvényesítési lehetőségei formaivá válnak,

-    a föderatív társadalomszervezési koreszme következtében a hatalomgyakorlás és a jogalkotás felülről lebontó rendszerben működik.

2.    az ősi civilizáció

-    az anyagtalan és anyagi érték teremtésével, őrzésével és felhasználásával a Szent Korona minden tagját értékteremtővé minősíti,

-    biztosítja, hogy az ember cselekvő szabadságban élő egyéniség legyen,

-    az emberközpontúság következtében a társadalmi csoportok érdek-összehangolása a hatalomgyakorlás kizárólagos módja,

-    a konföderatív társadalomszervezési koreszme következtében a hatalomgyakorlás és a jogalkotás alulról épülő rendszerben működik.

Az empirikus adatok

-    a Szent Korona Értékrend (http://szkertekrend.hu/) és

-    a Szent Korona Értékend Kormányos Rendszerének (http://nemzetiegyseg.com/)

honlapjain találhatóak.

V. Végkövetkeztetés

1.    Nem az a kérdés, hogy a nyugati civilizációról az ősi civilizációra történő paradigmaváltás megtörténik-e, hanem az, hogy mikor.

2.    A két koreszme egymásnak antagonisztikus (kibékíthetetlen) ellentéte, ezért közöttük átmenet nincs, nem úgy, mint a szocializmus és a kapitalizmus között volt, amelyek egygyökerűek.

3.    A nyugati civilizáció hatalmát addig tudja megtartani, amíg a megosztottságot állandósíthatja.

4.    A Quedlinburgi szerződéssel ránk kényszerített fél-rabszolgaság szenvedhetetlen igáját nemcsak Rákóczi érezte, hanem mi is és most is. Az ezerkétszáz évvel ezelőtti Tiborc panasza visszaköszön abban az egy mondatban, amit Ilyés Gyula 1950-ben írt a zsarnokságról.

Ennek a kiszolgáltatottságnak törvényszerű következménye a felelős-keresésből eredő „széthúzás, irigykedés, egymás gyalázása, gyűlölködés” – ahogyan Morvai Krisztina kommentelője írta.

5.    A Lendvay Katalin által közvetített üzenet idézett részét csak úgy lehet értelmezni, hogy a Szent Korona Tagok legszentebb „kis közösségét”, a családot kell először az ősi civilizáció értékrendjével letisztítani. Ez alkotja meg a természetes összefogást, és ez űzi ki lelkünkből a nyugati civilizáció átkát, a széthúzást, a bűnbak-keresést.

Kelt Szegeden, 2017. Új Kenyér havának 21. napján

Halász József