A közösségi oldalakon Nagyboldogasszony napja és augusztus 20-a kapcsán
két olyan bejegyzést találtam, amely a nemzeti egység szükségességére hívja fel
a figyelmet.
Morvai Krisztina augusztus 20-i üzenetként egy kommentelőjét idézi: „Az lenne az igazi öntudatra
ébredés, ha a széthúzás, irigykedés,
egymás gyalázása, gyűlölködés helyett felébredne
a magyarság, és egymás segítségére lenne - De mikor fog ez megtörténni????”.
Lendvay Katalin egy üzenetet közvetített, amelyben a következő
szerepel: „Kis közösségekben kell először letisztult értékrendet alkotnotok,
így terjeszkedhettek tovább, de csakis összefogással,
nem a másik megítélésével léphettek előre.”
Morvai Krisztina üzenetében ezt írja: „Méltatlannak tartanám, ha
a kommentelők között esetleg durva vita robbanna ki, mondjuk az „István kontra Koppány"
dilemma kapcsán.”
Ha pontosítunk és elvonatkoztatunk a nevektől, akkor azt kell
mondanunk: a nyugati civilizáció
értékrendje áll szemben az ősi civilizáció értékrendjével.
Mindenekelőtt leszögezem: én a koppányi ősi civilizáció értékrendjét
képviselem.
Annak megelőzésére, hogy az „ősi
civilizáció” kifejezést valaki lekicsinylően anakronisztikusnak (idejét múltnak, időszerűtlennek) minősítse, tájékozatok mindenkit arról, hogy az
ősi civilizáció nem tévesztendő össze a kiforratlan (primitív) civilizációval,
amely társadalomszervezési alapja a káosz, vagyis az egymástól elszigetelt (izolált) elemek véletlenszerű
halmaza. Ennek jelentése a számismeretben (matematikában) „ésszerűtlenül
meghatározó” (irracionálisan determinált) rendszer; ilyen a nyugati
civilizáció koreszméjének alapja. Ezért a kiforratlan, kaotikus (primitív) civilizáció
nem az ősi civilizációval, hanem a nyugati civilizációval azonos! (Bővebb
elemzést ld. „Emberközpontú közgazdaságtan” - http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu_kozgazdasagtan.pdf)
Azért, hogy írásom ne váltson ki a gondolkodásra hajlamos emberek körében
„durva vitát”, „levezetem” véleményemet.
I. A levezetés módszeréről
A spontán szubjektív értékelés azt a veszélyt rejti magában, hogy valamilyen fontos tényezőt nem veszünk
figyelembe véleményünk kialakításakor.
Ugyanez a hiba áll elő akkor is, ha feltételezés (hipotézis) az alapja a
véleményünknek, vagy egy szubjektív alapon összeállított előzmény
(premissza) rendszerből vonunk le következtetéseket (konklúziókat), vagyis az arisztotelészi szillogisztikus módszert választjuk. (Bár ebben az esetben – mint Aquinói Szent Tamástól tudjuk – a transzcendentális premissza megmutatja, hogy a konklúziók
közül melyik a helyes.)
Az empirikus (tapasztalaton alapuló) módszer általános
alkalmazása logikailag lehetetlen (éppúgy, mint a tizedes-rendszer esetében),
viszont egy meghatározott cél elérése érdekében a szillogisztikus módszerrel együtt gyakorlatilag cáfolhatatlan eredményt
hoz.
A nyugati civilizáció
értékrendjének követői a bizonytalan eredményű (spontán
szubjektív, hipotetikus vagy szillogisztikus) módszert választják. Az empirikus módszert csak utólagos értékeléshez alkalmazzák.
Ennek hatását a nyugati civilizációs országok és az EU költségvetése mutatja.
Az ősi civilizáció értékrendjének általam használt közvetítési módszere az empirizmussal ellenőrzött
szillogisztikus módszer.
Az ellenőrzéshez (és a rendszer működőképességének bizonyításához) fő
forrásként a 2011. évi népszámlálás
adatait használtam fel, kiegészítve a minisztériumok és az eurostat adataival.
II. A vizsgálat szillogisztikus módszer-részének alapja a két értékrend
összehasonlítása
Az összehasonlítást a Lisszaboni
Szerződés (http://eur-lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) és
az ősi civilizáció Szabadság Alkotmánya (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 9 - 17. oldal) valamint Alaptörvénye (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 19 – 118. oldal) között végeztem el. Az
összehasonlítás eredményét a „Szent
Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyagában” (http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf 101 - 238. oldal) tettem közzé.
A Lisszaboni Szerződés és az Európai Konföderációról szóló
szerződéstervezet (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 243 - 344. oldal) összehasonlítását „Az
európai konföderáció - mint Európa lehetséges
jövőképe” (http://nemzetiegyseg.com/AzEukonfEuropajovokepe.pdf)
c. könyv tartalmazza.
Az összehasonlítás eredményét a „Kiút a válságból – a föderatív Európai
Unió átalakulása Európai Konföderációvá” (http://nemzetiegyseg.com/Kiutavalsagbol.pdf)
c. könyvben tettem közzé.
Az összehasonlításból az alábbi következtetéseket vontam le:
1. A nyugati civilizáció társadalomszervezésének alapja a föderativitás, vagyis az emberek és nemzetek feletti
érdekérvényesítés.
Ennek legfontosabb bizonyítékai
a Lisszaboni Szerződésben:
- a négy liberális alapelv (Működési szabályzat
– II. rész – 26. cikke),
- a termőföldnek a tőke részévé minősítése
(Működési szabályzat – II. rész – 38. cikke),
- a kizárólagos hatáskörbe utalt területek
(Működési szabályzat – II. rész – 3. cikke),
- a tilalmi rendelkezések (Működési szabályzat
– II. rész – 28., 34., 35., 49., 63., 101., 106.,
107., 110., 207., cikke)
- az önálló jogalkotás elvesztése (Működési
szabályzat – II. rész – 288. cikke),
- az önkormányzatiság (szubszidiaritás) működő képtelenségig
csorbítása (Működési szabályzat – II. rész – 288. cikke),
- az idegenek betelepedésének meggátolása (Működési szabályzat –
II. rész – 77 - 80. cikkei).
Az
ősi civilizáció társadalomszervezésének alapja a konföderativitás, vagyis az
emberek és nemzetek érdekérvényesítésének összehangolása.
Ennek legfontosabb bizonyítékai:
- az állam szabadsága (Szabadság Alkotmánya 1. §, Alaptörvény és az
Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet – a továbbiakban: KONFEU - Első
rész)
- a Szent Korona Tagok hatalomgyakorlási- és birtoklási jogának kizárólagossága
(Szabadság Alkotmánya 2. és 3. §§, Alaptörvény és KONFEU Második rész),
- az egyetemes magyarság örök, elidegeníthetetlen és kizárólagos
tulajdonlásának joga a föld felett (Szabadság Alkotmánya 2. és 3. §§,
Alaptörvény és KONFEU Harmadik rész),
- minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja (Szabadság
Alkotmánya 4. §, Alaptörvény és KONFEU Harmadik rész),
- az érdek-összehangolás védelmének kötelezettsége (Szabadság
Alkotmánya 5. §, Alaptörvény és KONFEU Negyedik rész).
2. Az előzőekből eredően
- a nyugati civilizáció
gazdaságközpontú-,
- az ősi civilizáció
emberközpontú
rendszer.
Részletes bizonyíték-elemézések
- az „Emberközpontú relációs adatbázis-kezelő rendszer és játékelmélet-alkalmazás” (http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu.pdf) és
- az „Emberközpontú közgazdaságtan” (http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu_kozgazdasagtan.pdf)
c. könyvekben.
III. A két
értékrend, mint paradigma (gondolkodási mód minta, vagy koreszme) elemzése
A részletes elemzést a „Paradigmaváltás - Az ősi civilizáció
és a nyugati civilizáció közötti különbség, gondolkodási mód minta (paradigma)
részenként” - http://nemzetiegyseg.com/Paradigmavaltas.pdf)
c. könyv tartalmazza.
A paradigma-részek elemzésének címszavai:
1. Eszmei paradigma-rész
- Eredet
- Szabadság
- Irányítás és vezetés
- Megismerhetőség
- Jogfolytonosság
2. Szabályozási (jogi) paradigma-rész
- Alkotmány,
- Szabadság,
- Tőke és vagyon,
- Áru és érték
- Árutermelés és értékteremtés
- Iránymutatás
3. Lehetőség-biztosítási (benne Gazdasági) paradigma-rész
- Szemlélet,
- Tulajdonlás és birtoklás,
- Érdekérvényesülés,
- Önrendelkezés,
- Szabadság,
- Önazonosság,
IV. A vizsgálat szillogisztikus
módszer-részének empirikus ellenőrzése
A 2011-es népszámlálás és a
minisztériumok adatainak
- településekre,
- járásokra,
- megyékre (és Budapestre), valamint
- Magyarországra
vonatkozó adatai bizonyítják, hogy
1. a nyugati civilizáció
- az anyagtalan értékeket „improduktív” (terméketlen) kategóriába sorolja, ezzel kizárja annak rendszer-elemként történő
érvényesülését,
- az embert azzal, hogy
termelő-eszköznek minősíti, kiszolgáltatottként
szenvedő szabadságban tartja,
- a gazdaságközpontúság következtében a társadalmi csoportok érdekérvényesítési lehetőségei formaivá válnak,
- a föderatív társadalomszervezési koreszme
következtében a hatalomgyakorlás és a
jogalkotás felülről lebontó rendszerben működik.
2. az ősi civilizáció
- az anyagtalan és anyagi érték teremtésével, őrzésével és
felhasználásával a Szent Korona minden
tagját értékteremtővé minősíti,
- biztosítja, hogy az ember cselekvő
szabadságban élő egyéniség legyen,
- az emberközpontúság következtében a társadalmi csoportok érdek-összehangolása a hatalomgyakorlás
kizárólagos módja,
- a konföderatív társadalomszervezési koreszme következtében a hatalomgyakorlás és a jogalkotás alulról
épülő rendszerben működik.
Az empirikus adatok
- a Szent Korona Értékrend (http://szkertekrend.hu/) és
- a Szent Korona Értékend Kormányos Rendszerének (http://nemzetiegyseg.com/)
honlapjain találhatóak.
V. Végkövetkeztetés
1. Nem az a kérdés, hogy a nyugati civilizációról az ősi civilizációra
történő paradigmaváltás megtörténik-e,
hanem az, hogy mikor.
2. A két koreszme egymásnak
antagonisztikus (kibékíthetetlen) ellentéte, ezért közöttük átmenet nincs, nem úgy, mint a szocializmus és a
kapitalizmus között volt, amelyek egygyökerűek.
3. A nyugati civilizáció hatalmát addig tudja
megtartani, amíg a megosztottságot
állandósíthatja.
4. A Quedlinburgi szerződéssel ránk kényszerített fél-rabszolgaság szenvedhetetlen igáját nemcsak Rákóczi érezte, hanem mi is és most
is. Az ezerkétszáz évvel ezelőtti Tiborc panasza visszaköszön abban az egy
mondatban, amit Ilyés Gyula 1950-ben írt a zsarnokságról.
Ennek a kiszolgáltatottságnak törvényszerű
következménye a felelős-keresésből eredő
„széthúzás, irigykedés,
egymás gyalázása, gyűlölködés” – ahogyan Morvai Krisztina kommentelője írta.
5. A Lendvay Katalin által közvetített üzenet idézett részét csak úgy lehet
értelmezni, hogy a Szent Korona Tagok legszentebb „kis közösségét”, a családot kell először az ősi civilizáció
értékrendjével letisztítani. Ez alkotja meg a természetes összefogást, és
ez űzi ki lelkünkből a nyugati civilizáció átkát, a széthúzást, a
bűnbak-keresést.
Kelt Szegeden, 2017. Új Kenyér havának 21. napján
Halász József
|