Rátki Zoltán egyik levelében „kevély”, „dölyfös”, „pökhendi”, „hisztis”, „félművelt” jelzőkkel illetett.

Tudom, mások is osztják véleményét, ezért szeretném, ha tiszta vizet öntenénk a pohárba.

Én az ősi civilizáció Szent Korona Értékrendjének társadalomszervezési rendszerét közvetítettem, követem és annak tisztaságát védem.

Vagyis „koppányos” vagyok.

Ezzel a szemlélettel kibékíthetetlen (antagonisztikus) ellentétben áll [1] a nyugati civilizáció koreszméje, az „istvánosság”, amely a Szent Korona Tanon alapul.

(Aki becsüli önmagát, nem alkot véleményt az első jegyzet és az abban hivatkozott anyagok ismerete nélkül.)

A koppányosság jellemzői:

- A Pusztaszeri Szerződés alapját adó Iránymutatást, vagyis a Teremtő és az ember közötti Szövetséget tartja az emberi élet meghatározójának minden vallással (közte a zsidókereszténységgel) szemben.

- Emberközpontúság gazdaságközpontúság helyett (bővebben: „Emberközpontú relációs adatbázis-kezelő rendszer és játékelmélet-alkalmazás” - http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu.pdf, „Emberközpontú közgazdaságtan” - http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu_kozgazdasagtan.pdf)

- Hatalomgyakorlás és törvényhozás módszere az alulról épülés és nem a felülről lebontás.

- A társadalomszervezés és a más államokkal történő együttműködés alapja az ember és a nemzet érdek-összehangolása (konföderáció) és nem a kirekesztők érdekérvényesítése az ember és a nemzet felett (föderáció).

- A kizárólagos hatalomgyakorlás feltétele:

= Származásilag: Szent Korona tagság (államalapító-, vagy az egyik államalkotó nemzet tagja); a nem Szent Korona Tagok (pl. zsidók, kínaiak, indiaiak, arabok) vendégjoggal élhetnek a Szent Korona Országában (A vendégjog azt jelenti, hogy sem hatalomgyakorlási, sem birtoklási jogot nem gykorolhatnak.)

= Istenhit szerint: a Jézusi tanítással közvetített ősi vallás követői (a vallásegyesítésig a zsidókeresztény vallások tagjai is); más istenhitet követők (pl. izraeliták, buddhisták, iszlámisták) vendégjogot gyakorolnak

- A közigazgatás felépülésének módszere:

= nyílt választás, kötött képviseleti joggal (mandátummal),

= a területi közigazgatás az általános-, míg

= a társadalmi csoportok önigazgatása a feladat-központú

tizedes rendszer szerint épül fel.

Azok az emberek, akiket Rátki Zoltán egy hatalomgyakorló „kezdőcsapatnak” [2] vagy „kispadosoknak” [3] nevezett meg, a nyugati civilizáció társadalomszervezési rendszerét akarják megváltoztatni, éppúgy, mint az országgyűlési és országgyűlésen kívüli meglévő, vagy most alakuló pártok vezetői [4] .

Azért kaptam Rátki úrtól a „kevély”, „dölyfös”, „pökhendi”, „hisztis”, „félművelt” jelzőket, mert ezekkel a „köztiszteletben álló emberekkel” alapkérdésekben összeegyeztethetetlen a véleményünk, és én szerintük „összeférhetetlen” magatartást tanúsítottam.

Meggyőződésemet, a „koppányosságot” nem fogom megtagadni, ahogyan eddig sem tettem. Viszont minden nyugati civilizációt támogató ember bizonyíthatja „elvhűségét” (azt, hogy ő „nemzeti”) azzal, hogy összefognak egymással és alapítanak egy „egypártot” (mint a diktatúra levetett változatában, a szocializmusban) és azzal érvényesítik a kirekesztők hatalmát a kirekesztettekkel szemben.

Az istvánosok a Teremtő és az Ember közötti Szövetség megbontottságát akarják véglegesíteni, a koppányosok vissza akarják állítani azt.

Az istvánosok a 2018-as választásokra készülnek, a koppányosok a nyugati civilizáció paradigmájának felváltására, a tényleges rendszerváltásra.

Az istvánosok egymást gyalázva kampányolnak, a koppányosok Szerződést kötnek egymással a Pusztaszeri szerződés mintájára, azért, hogy a magyarság – Boldogasszony Anyánk oltalmával - lerázza magáról a fél-gyarmati sor szenvedhetetlen igáját.

Remélem, mindenki poharába tiszta (de legalább homogén) víz került.

Kelt Szegeden, 2017. Földanya havának 4. napján

Halász József

az Isteni Iránymutatás közvetítője

[1] A két paradigma közötti különbségek:

Bővebben: Paradigmaváltás Az ősi civilizáció és a nyugati civilizáció közötti különbség, gondolkodási mód minta (paradigma) részenként (http://nemzetiegyseg.com/Paradigmavaltas.pdf)

Részletesen: Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga 101 – 238. oldal

(http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf)

I. Eszmei:

1. Eredet

- A nyugati civilizáció Noétól eredezteteti a származást,

- Az ősi civilizáció Nimródtól

2. Szabadság

- A nyugati civilizáció a szabadságot a kirekesztők szabadosságaként, a kirekesztettek szenvedő szabadságaként fogalmazza meg,

- Az ősi civilizáció a szkíta szabadságértelmezést, a közszabadságot fogadja el

3. Irányítás és vezetés

- A nyugati civilizáció az egyszemélyes vezetésben vonja össze hatalomgyakorlást,

- Az ősi civilizáció az irányítás és a vezetés kettős egységét tekinti a hatalomgyakorlás formájának

4. Megismerhetőség

Az anyagtalan és anyagi világ egységét

- A nyugati civilizáció az Isteni akaratot megismerhetetlennek tartja (dogmatizmus, agnoszticizmus)

- Az ősi civilizáció a teljes tudás és a szabadság kettőben egységét (gnoszticizmust) követi

5. Jogfolytonosság

- A nyugati civilizáció szerint a történeti alkotmányosság 1100 év története az iránymutatás (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 1944. március 19. szakadt meg

- Az ősi civilizáció szerint a magyarság történelme az iránymutatás (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 973-ban, a Quedlinburgi szerződéssel szakadt meg

II. Szabályozás (jog)

1. A jog feladata

- A nyugati civilizáció szerint a jog a hatalomgyakorlók akarata érvényesülésének eszköze

A jogrendszer felépítése felülről lebontó jellegű

- Az ősi civilizáció szerint a jog a társadalmi együttélés szabályozási rendszere

A jogrendszer döntési-rendszerként épül fel, alulról épülő módszerrel

2. Alkotmány

- A nyugati civilizáció szerint történelmi fejlődés eredménye (emberi iránymutatás)

- Az ősi civilizáció szerint örök és változtathatatlan (Isteni Iránymutatás)

3. Szabadság

- A nyugati civilizáció szerint a kirekesztő csoport emberek, nemzetek, és államok feletti érdekérvényesítése (föderáció),

- Az ősi civilizáció szerint emberek, nemzetek, és államok összehangolt érdekérvényesítésa (konföderáció)

4. Tőke és vagyon

- A nyugati civilizáció egyik alapelve a tőke szabad áramlása, amely alapján minden (a termőföld is) forgalomképes (bárki által megvehető és birtokolható)

- Az ősi civilizáció alapelve a nemzeti vagyon önérték-növelése, amely szerint minden termelőeszköz a Szent Korona államának tulajdona, a Szent Korona Tagok (államalapító és államalkotó nemzetek tagjai) kizárólagos birtokjogával

5. Áru és érték

- A nyugati civilizáció egyik alapelve az áru és a szolgáltatások szabad áramlása, amely alapján a kínálat-monopólium biztosítja a kereslet kielégítését

- Az ősi civilizáció alapelve az összehangolt önellátás, amely alapja az igény és lehetőség összhangját biztosító nemzeti termék

6. Árutermelés és értékteremtés

- A nyugati civilizáció egyik alapelve a szabad letelepedés, amely alapján az anyagi áruk termelésének helyéhez kötődik az ember

- Az ősi civilizáció alapelve a nemzeti vagyon növelésének kötelezettsége, amely alapján létrejön az értékteremtés- értékfelhasználás- és értékőrzés szerves egysége

7. Iránymutatás

- A nyugati civilizációban a Lisszaboni Szerződés (történeti alkotmányosság)

- Az ősi civilizációban a szakrális (Isteni Iránymutatás) alapú, alkotmányosság

II. Gazdaság

1. Bevezetés

A liberális-kapitalizmus és a Szent Korona Értékrend gazdasági gondolkodási mód mintája (paradigmája) közötti alapvető különbség abban mutatkozik, hogy

- a liberális-kapitalizmus lehetőség-monopóliumot hoz létre, amin keresztül kínálatot termel, amelyhez manipulációval hozza létre a keresletet, így felülről irányítja a gazdaságot,

- a Szent Korona Értékend az igények és a lehetőségek összhangját teremti meg, alulról, a településektől felépített rendszert alkotva;

- a liberális-kapitalizmusban az állam a gazdaság kiszolgálója,

- a Szent Korona Értékrendben a gazdaság – éppúgy, mint minden életfeltétel-biztosítás – az embert szolgálja, ennek a szolgálatnak az összehangolását végzi az állam.

Ez a két alapvető különbség visszavezethető a társadalomszervezési gondolkodási mód minta (paradigma) tábla (mátrix) elmélete közötti különbségre.

Azt, hogy a liberális-kapitalista gondolkodási mód minta (paradigma) az állam érdekei fölé rendeli a gazdaságot, a következő részterületek bizonyítják:

2. Tulajdonlás és birtoklás

- A nyugati civilizáció alapja a négy liberális alapelv (tőke, áru, szolgáltatás és munkaerő szabad áramlása)

- Az ősi civilizáció szerint minden a Szent Korona tulajdona és a birtokjogot csak a Szent Korona tagjai gyakorolhatják

3. Érdekérvényesülés

- A nyugati civilizáció A kirekesztő csoport érdekérvényesítését a hatalomgyakorlók kizárólagos hatáskörébe utalt területek törvényi meghatározásával biztosítja

- Az ősi civilizáció a Szent Korona Tagjainak, az államalapító és államalkotó nemzetek érdekérvényesítésének összehangolását azzal az alapelvvel biztosítja, mi szerint: minden magyar érték a magyar érdeket szolgálja

4. Önrendelkezés (szubszidiaritás)

- A nyugati civilizáció a kizárólagos hatáskörrel megcsonkítja az önrendelkezési jogot

- Az ősi civilizáció a terület és a társadalmi csoportok önrendelkezési jogát az alulról épülő képviselői rendszerrel biztosítja, a közszabadság elvének megfelelően

5. Szabadság

- A nyugati civilizáció a gazdasági szabadságjogok érvényesülését a tiltó rendelkezésekkel korlátozza

- Az ősi civilizáció a gazdasági szabadságot a kötelezettségek és jogok összhangjával biztosítja

6. Önazonosság

- A nyugati civilizáció a négy liberális alapelvvel a nemzet-független (szabadkőműves szóhasználattal: nemzeti egoizmustól mentes) önazonosság-nélküliséget (Kozmopolitizmus - világpolgárság) igyekszik elérni

- Az ősi civilizáció a Szent Korona Tagsággal kialakítja „az egyetemes magyarság” fogalmát, amely a Szentkoronai önazonosságon belül támogatja a nemzeti önazonosságtudat kialakulását és érvényesülését a nemzetiségek képviseleti jogának biztosításával.

[2] Bogár László, Drábik János, Gaudi Nagy Tamás, Grandpierre Atilla, Jelenczki István, Kocsis István, Kubinyi Tamás, Papp Lajos, Patrubány Miklós, Raffay Ernő, Tóth Zoltán József, Varga Tibor

[3] Molnár V. József , Pap Gábor, Szántai Lajos

[4] Köztük Bene Gábor és Medveczkí Zoltán, valamint a Magyarok Szövetségének vezetői