[1]
A két paradigma közötti különbségek:
Bővebben: Paradigmaváltás Az ősi
civilizáció és a nyugati civilizáció közötti különbség, gondolkodási mód minta
(paradigma) részenként (http://nemzetiegyseg.com/Paradigmavaltas.pdf)
Részletesen: Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga 101 – 238.
oldal
(http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf)
I.
Eszmei:
1. Eredet
- A
nyugati civilizáció Noétól eredezteteti a származást,
- Az
ősi civilizáció Nimródtól
2. Szabadság
- A
nyugati civilizáció a szabadságot a kirekesztők szabadosságaként, a
kirekesztettek szenvedő szabadságaként fogalmazza meg,
- Az
ősi civilizáció a szkíta
szabadságértelmezést, a közszabadságot fogadja el
3. Irányítás
és vezetés
- A
nyugati civilizáció az egyszemélyes vezetésben vonja össze
hatalomgyakorlást,
- Az
ősi civilizáció az irányítás és a vezetés kettős egységét
tekinti a hatalomgyakorlás formájának
4. Megismerhetőség
Az anyagtalan és anyagi világ
egységét
- A nyugati civilizáció az Isteni akaratot
megismerhetetlennek tartja (dogmatizmus, agnoszticizmus)
- Az ősi civilizáció a teljes tudás és a
szabadság kettőben egységét (gnoszticizmust) követi
5. Jogfolytonosság
- A
nyugati civilizáció szerint a történeti
alkotmányosság 1100 év története az
iránymutatás (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 1944. március 19.
szakadt meg
- Az
ősi civilizáció szerint a
magyarság történelme az
iránymutatás (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 973-ban, a
Quedlinburgi szerződéssel szakadt meg
II. Szabályozás (jog)
1. A
jog feladata
- A
nyugati civilizáció szerint a jog a hatalomgyakorlók akarata
érvényesülésének eszköze
A jogrendszer felépítése felülről
lebontó jellegű
- Az ősi civilizáció szerint a jog a társadalmi
együttélés szabályozási rendszere
A jogrendszer döntési-rendszerként épül fel, alulról
épülő módszerrel
2. Alkotmány
- A
nyugati civilizáció szerint történelmi fejlődés eredménye (emberi
iránymutatás)
- Az ősi civilizáció szerint örök és változtathatatlan
(Isteni Iránymutatás)
3. Szabadság
- A
nyugati civilizáció szerint a kirekesztő csoport emberek, nemzetek, és
államok feletti érdekérvényesítése (föderáció),
- Az ősi civilizáció szerint emberek, nemzetek,
és államok összehangolt érdekérvényesítésa (konföderáció)
4. Tőke
és vagyon
- A
nyugati civilizáció egyik alapelve a tőke szabad áramlása, amely
alapján minden (a termőföld is) forgalomképes (bárki által megvehető és
birtokolható)
- Az ősi civilizáció alapelve a nemzeti vagyon
önérték-növelése, amely szerint minden termelőeszköz a Szent Korona államának
tulajdona, a Szent Korona Tagok (államalapító és államalkotó nemzetek tagjai)
kizárólagos birtokjogával
5. Áru
és érték
- A
nyugati civilizáció egyik alapelve az áru és a szolgáltatások szabad
áramlása, amely alapján a kínálat-monopólium biztosítja a kereslet kielégítését
- Az ősi civilizáció alapelve az összehangolt önellátás,
amely alapja az igény és lehetőség összhangját biztosító nemzeti termék
6. Árutermelés
és értékteremtés
- A
nyugati civilizáció egyik alapelve a szabad letelepedés, amely alapján
az anyagi áruk termelésének helyéhez kötődik az ember
- Az ősi civilizáció alapelve a nemzeti vagyon
növelésének kötelezettsége, amely alapján létrejön az értékteremtés-
értékfelhasználás- és értékőrzés szerves egysége
7. Iránymutatás
- A
nyugati civilizációban a Lisszaboni Szerződés (történeti alkotmányosság)
- Az ősi civilizációban a szakrális (Isteni
Iránymutatás) alapú, alkotmányosság
II. Gazdaság
1. Bevezetés
A liberális-kapitalizmus és a Szent Korona Értékrend
gazdasági gondolkodási mód mintája (paradigmája) közötti alapvető különbség
abban mutatkozik, hogy
a.
- a
liberális-kapitalizmus lehetőség-monopóliumot hoz létre, amin keresztül kínálatot
termel, amelyhez manipulációval hozza létre a keresletet, így felülről irányítja a gazdaságot,
- a
Szent Korona Értékend az igények és a
lehetőségek összhangját teremti meg, alulról, a településektől felépített
rendszert alkotva;
b.
- a
liberális-kapitalizmusban az állam a
gazdaság kiszolgálója,
- a
Szent Korona Értékrendben a gazdaság –
éppúgy, mint minden életfeltétel-biztosítás – az embert szolgálja, ennek a
szolgálatnak az összehangolását végzi az állam.
Ez a két alapvető különbség visszavezethető a
társadalomszervezési gondolkodási mód minta (paradigma) tábla (mátrix) elmélete közötti különbségre.
Azt, hogy
a liberális-kapitalista gondolkodási mód minta (paradigma) az állam érdekei
fölé rendeli a gazdaságot, a következő részterületek bizonyítják:
2. Tulajdonlás
és birtoklás
- A
nyugati civilizáció alapja a négy liberális alapelv (tőke, áru,
szolgáltatás és munkaerő szabad áramlása)
- Az ősi civilizáció szerint minden a Szent
Korona tulajdona és a birtokjogot csak a Szent Korona tagjai gyakorolhatják
3. Érdekérvényesülés
- A
nyugati civilizáció A kirekesztő csoport érdekérvényesítését a
hatalomgyakorlók kizárólagos hatáskörébe utalt területek törvényi
meghatározásával biztosítja
- Az ősi civilizáció a Szent Korona Tagjainak,
az államalapító és államalkotó nemzetek érdekérvényesítésének összehangolását
azzal az alapelvvel biztosítja, mi szerint: minden magyar érték a magyar
érdeket szolgálja
4. Önrendelkezés (szubszidiaritás)
- A
nyugati civilizáció a kizárólagos hatáskörrel megcsonkítja az önrendelkezési
jogot
- Az ősi civilizáció a terület és a társadalmi
csoportok önrendelkezési jogát az alulról épülő képviselői rendszerrel
biztosítja, a közszabadság elvének megfelelően
5. Szabadság
- A
nyugati civilizáció a gazdasági szabadságjogok érvényesülését a tiltó
rendelkezésekkel korlátozza
- Az ősi civilizáció a gazdasági szabadságot a kötelezettségek
és jogok összhangjával biztosítja
6. Önazonosság
- A
nyugati civilizáció a négy liberális alapelvvel a nemzet-független
(szabadkőműves szóhasználattal: nemzeti egoizmustól mentes)
önazonosság-nélküliséget (Kozmopolitizmus - világpolgárság) igyekszik elérni
- Az ősi civilizáció a Szent Korona Tagsággal
kialakítja „az egyetemes magyarság” fogalmát, amely a Szentkoronai
önazonosságon belül támogatja a nemzeti önazonosságtudat kialakulását és
érvényesülését a nemzetiségek képviseleti jogának biztosításával.